Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása előtt az uralkodó Bécsben fogadta az osztrák főváros főrabbiját, Zwi Peretz Chajes-t (1876–1927). A korábban firenzei főrabbiként tevékenykedő Chajes 1918–1927 között volt Bécs első számú zsidó vallási vezetője.
A király a palesztinai zsidó állam létrehozásáról beszélgetett vele 1918 őszén. Tovább...
1918 szeptemberének utolsó napjaira Bulgária háborúból való kiugrása nyomta rá a bélyegét. A pesti tőzsde mindenesetre beárazta az első világháború elvesztését a macedón, balkáni front összeomlása után. A börze megnyitása előtt szeptember 30-án ülést tartott a tőzsdetanács. Tovább...
Iszonyatos járványt hozott az ősz Budapestre és az országra 1918-ban. A spanyolnáthajárványról van szó, amelynek kitörésekor, júniusban a magyar sajtó egy része leszerepelt álhíreivel, a veszély lekicsinylésével, de a Pesti Hírlap még a járvány legsúlyosabb pillanataiban, ősszel is hazudott olvasóinak. Tovább...
Árdrágítók büntetéséről számolt be a Pesti Hírlap 1918. szeptember 25-én. Egy gyógyszertár-tulajdonost azért bírságoltak meg, mert az egyik termékét a szokásos ár kétszeresénél is többért forgalmazta. Szállodásokat és vendéglősöket is elítéltek a VII. kerületi rendőrkapitányságon. Tovább...
Ironikus hangulatba került a Pesti Napló munkatársa, amikor meglátott a pesti utcán egy „hadirendszámos” autót. Ezek a gépkocsik mentesültek az 1918 tavaszától érvényben lévő korlátozás alól – a rendelkezésről a Világ számolt be még februárban. Eszerint „csak azok a személyszállító automobilok közlekedhetnek”, amelyek üzemben tartására a kereskedelmi miniszter engedélyt adott. Tovább...
Elképesztő körülmények közé kerültek az adriai jutalomüdülésre szállított magyar munkásgyerekek 1918 nyarán. A kivételes pihenési lehetőség végül korántsem bizonyult rózsásnak: a gyerekek egyaránt nélkülözték a vizet, élelmet, takarót és rendes szállást is. Bár közel jártak a vízhez, sokszor a tengerpartra se jutottak ki, koszos és sötét házak porában játszottak. Tovább...
Az oktatás leépüléséről számolt be 1918-ban a Népszava. A lap azt írta, hogy a háború első éveiben sok helyütt az iskolákat laktanyának használták, majd erdélyi menekültek beszállásolására szemelték ki azokat. Így történt ez Székesfehérváron is a szociáldemokrata lap szerint. Tovább...
