Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Ha Hámory László nem érezte volna úgy, hogy gazdag Arad megyei földbirtokosból kormánypárti országgyűlési képviselővé is kellene válnia – akár a nemzet üdvéért, akár a pénz–hatalom–befolyás háromszögének szinergiáit élvezendő –, akkor talán bűnügye sem szólt volna akkorát 1917 nyarán. Tovább...
Roald Amundsen (1872–1928) norvég sarkkutatót, a Déli-sark felfedezőjét a háború sem tartotta vissza attól, hogy hosszabb expedíciókra induljon – vagy legalábbis tervbe vegye azokat. Mivel a tudós titkos vágya mindig is az Északi-sark meghódítása volt, többször is kísérletet tett erre. Tovább...
A gazdaság „központosítása”, az egyes termékek és áruk beszerzésének és elosztásának egy-egy központra ruházása 1917 nyarán elérte a fát is. Mivel azonban az egykori horvát-szlavón határőrvidék területén hatalmas erdőségeket műveltek vállalkozók, a lépés váratlan közjogi komplikációt okozott. Tovább...
A Nagy Háború alatt a Monarchia katonai vesztesége 1 millió 200 ezer fő volt, Magyarország a bevonultak 17%-át, 661 ezer főt „temetett el” a csatamezőkön. Az elesettek hozzátartozóinak számára sok esetben az adott megnyugvást, ha szeretteik holttestét hazaszállították és itthoni földben újra eltemették. Tovább...
A legnépszerűbb, háború alatt keletkezett osztrák-magyar kulturális termék Kálmán Imre operettje, a Csárdáskirálynő volt, amely – bár a világ legismertebb operettje A denevér – máig a legnagyobb hazai közönségkedvenc. A bécsi ősbemutatója 1915 novemberében volt, egy évvel később, 1916 novemberében már Budapesten is bemutatták. Tovább...
1917 júniusára, az Esterházy Móric vezette kormány kinevezésének idejére az utcai rendezvények és tüntetések megszokottá váltak Budapesten, hiába tiltották azokat a még érvényben lévő háborús rendeletek. A június 27-i tömegtüntetés azonban mégis különleges volt: noha már az új kormány felelt a rendért, azt aznap este nem sikerült fenntartani. Tovább...
1917 júniusában a Nagy Háború Háry Jánosának története végigfutott a fővárosi sajtón – vélhetően rendőrségi információ alapján. Főhősünk, az ekkor 57 éves Vári Fried Lajos a háború második évében, 1915-ben jelentkezett önkéntesnek: szokatlanul idősen, hiszen a háború esetére 1912-ben megszavazott kivételes törvény értelmében is csak 50 éves korig szólították fegyverbe a férfiakat. Tovább...
