Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
1917 augusztusának utolsó napjaiban a Szociáldemokrata Párt értekezletet tartott a szabadszervezetek és a pártszervezetek részvételével a hadisegélyek felemelése ügyében. A hadisegély valójában gyűjtőfogalom volt, ez alá tartozott a hadbavonult közvetlen családjának kifizetett havi járulék, Tovább...
A létfontosságú termények begyűjtésében és elosztásában 1917 drasztikus fordulatot hozott. Ekkor vezették be, hogy az országot körzetekre osztják, s minden körzetben a Haditermény Rt. bizományosaként egyetlen kereskedőcég vásárolhatja fel az állam számára a zárolt készleteket. Tovább...
Az első világháború kitörésével az antant és a központi hatalmak országai között ugyan megszakadtak a kulturális kapcsolatok, de a semleges országok államaival továbbra is élénk kulturális cserét folytatott Magyarország – legalábbis a lehetőségekhez képest. Ennek köszönhető, hogy bár Magyarország Tovább...
„– Kegyelmességed szintén a föltörekvő néprétegek politikájának a szolgálatában álland?
– Nagyon természetes, hogy erre a kérdésre igen-nel felelnék abban az esetben, ha nem mondanék nem-et, de miután nem-et nem mondok, igen-t sem mondhatok, amiből elég világosan következik az, hogy legjobb az egyenes út.” Tovább...
A Német Birodalom 1917-re olyan kimerültségi szintre jutott, hogy nemcsak a múzeumok és egyéb közintézmények fűtését vagy a fényreklámokat kellett leállítani a szénhiány miatt, de a legalapvetőbb eszközök pótlása is egyre nagyobb gondot okozott. A hadsereg igényeit viszont ki kellett elégíteni, Tovább...
1917 júliusában a bíróság három és fél évi börtönbüntetésre és 14 ezer korona pénzbüntetésre ítélte Fődi Emil budapesti tisztiorvost. Emellett bő egy évvel korábbi letartóztatása alkalmával 160 000 korona készpénzt is lefoglaltak a lakásán, amit szintén nem kapott vissza. Fődi perét, Tovább...
"Thury Károly pápai kamarás, csongrádi plébános, megható levélben azt közli a Pesti Hírlappal, hogy a Przemyslben 1915. május 28-án hősi halált halt Polyák István Csongrádon élő családja támasz és segítség nélkül, nagy nyomorban sínylődik. Nincs senki, aki Polyák István három kicsiny árvájáról gondoskodjék.” Tovább...
