Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon.  Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
A háborús évek alatt egyre-másra tudósítottak a lapok meggyilkolt vagy sorsukra hagyott csecsemőkről, köztéren talált halott gyerekekről. A cikkek szerzői a legtöbb esetben semmiféle együttérzést nem tanúsítottak a „keményszívű anya” iránt, még akkor sem, ha az újszülöttjét gondosan felöltöztetve helyezte el egy kórház lépcsőjén – azaz életétől nem akarta megfosztani, Tovább...
A dualista Magyarország rendies világában a patrónus-kliens viszonyoknak, a szívességeknek komoly szerepe volt az egyéni vagy akár az intézményes életstratégiákban. Ennek tükrében biztosan nem meglepő, hogy 1917 decemberében az 1914-ben megnyitott debreceni egyetem díszdoktorává avatták Tisza Istvánt. Tovább...
Orbók Attila újságíró nevével már találkozhattak olvasóink: ő volt az, aki a szövetségesi hűség jegyében 1916-ban egy röpiratot publikált az „örmény-kérdésről” a népirtással kapcsolatos vádak cáfolatára, rágalomnak bélyegezve a híreket, hogy a kis-ázsiai örményeket gyilkoltatja az etnonacionalisa török kormányzat. Tovább...
„A munkások évtizedek óta, a magánalkalmazottak évek óta szervezkednek – az állami tisztviselő pedig soron kívül akar előlépni. […] Ezért van az, hogy a húsipari munkás 3–400 koronát keres egy héten, egy főtisztviselő még egy hónapra sem kap ennyit. Azért mi elhatároztuk, hogy mi is úgy fogunk tenni, mint a munkások. A nyomor felébresztett bennünket. Tovább...
1917 novemberében a kormányzat immár a hetedik hadikölcsönjegyzést indította meg. Míg az első, 1914. őszi jegyzésnél még egymásra licitáltak a polgárok, hogy hazafiságát bizonyítandó ki fektet be nagyobb összeget a háborús erőfeszítések támogatásába, három évvel később a közhangulat messze nem alapozott meg ilyen jegyzési eufóriát. Tovább...
1917 őszén, nyolcvanegy esztendős korában elhunyt Jáger Mari, a századforduló leghíresebb méregkeverője, aki „hosszú időn át űzte sötét mesterségét a Borgiák öldöklő eszközével”. Jáger Mari főként Hódmezővásárhelyen és környékén tevékenykedett, mérget árult jó pénzért azoknak, akik valakit el akartak tenni láb alól Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
1917-re olyan mérvű lett az áruhiány a hátországban, hogy már nem csak az élelmiszerek központi elosztásáról kellett gondoskodnia az államnak – novembertől a cipők és ruhák egy része sem a „szokásos módon” talált gazdára. A magyar kormány 3966/1917. M.e. számú rendeletében határozott a Népruházati Bizottság felállításáról. Tovább...