Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Az első világháború hatására ütemesen nőtt a női munkavállalók száma. A nők olyan foglalkozási ágakban is feltűntek, ahol korábban csak kis számban vagy egyáltalán nem voltak jelen. Dolgoztak nők a mezőgazdaságban, az iparban, a közlekedésben, a vendéglátásban és ugrásszerűen nőtt a számuk a tisztviselők között is. Tovább...
A magyar-horvát kapcsolatokat elmérgesítő gróf Khuen-Héderváry Károly 1918. február 16-án hunyt el. Ferenc József „hű szolgájaként” kétszer volt magyar miniszterelnök, másodszor 1910 és 1912 között, a frissen alakult Nemzeti Munkapárt egyik alapító tagjaként – a pártnak utóbb Tisza István lett a legfontosabb embere. Tovább...
A Goldberger család története a politikával 1848 óta fonódott össze: az óbudai textilgyárosok a forradalom és szabadságharc mellé álltak, ezután hosszú időre „feketelistára” kerültek, majd 1857-ben Ferenc József gesztusként ellátogatott a céghez, hogy jelezze, megbocsátott nekik. Tovább...
A köpönyegforgató párbajhős, a rágalmazási perbe fogott honatya, Lengyel Zoltán a Horthy-korban ügyvédként tűnt fel Rákosi, Sallai és Fürst perében is. 1918-ban furcsa botrány főszereplője lett.
Tovább...
Parlamenti többség nélkül kormányozni próbáló kabinet, egymást eláruló politikusok, kompromisszumra képtelen pártok, letartóztatott radikálisok – az efféle megosztott elit még békeidőben is destabilizálna egy államot, de Magyarország ilyen politikai garnitúrával vágott neki az I. világháború utolsó évének. Tovább...
„Amikor 1914 őszén nagyon beteg voltam, egy bízó lélek azzal vigasztalt, hogy meggyógyulok, mire a háború véget ér. Azt hitte a lelkem, hogy csak egy-két hónapig tart a háború és én most már a negyedik éve várom, hogy vége legyen a háborúnak és – meggyógyuljak. Márciusban már négy éve lesz, hogy nem voltam színpadon. 1914. március 14-én játszottam utoljára a Matyó lakodalomban.” Tovább...
A januári sztrájk után radikalizálódó magyar közélet 1918 elején ahhoz vezetett, hogy az addig a Monarchia magyar felének megreformálására törekvő pártok is egymással kezdtek vitatkozni, a szociáldemokraták pedig szakítottak a polgári reformerőkkel. Mindennek rövid távon a konzervatív Tisza István lett a nyertese, Tovább...
