Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
1918 áprilisában IV. Károly udvari tanácsossá nevezte ki Springer Ferencet, a magyar sport legendás alakját. Springer volt a Ferencvárosi Torna Club (FTC) első elnöke, nevéhez fűződik a zöld-fehérek Üllői úti sporttelepének létrehozása (1911-ben), és szerepe volt a Magyar Labdarúgók Szövetségének megalakításában is. Tovább...
Az első világháború utolsó évében Egerben nagyon rossz volt a közbiztonság. A Népszava beszámolója szerint „a városban és a környéken rendkívül elszaporodtak a betörések, lopások és az útonállások”. Egy orosz hadifogoly rablógyilkosság áldozata lett 1918 áprilisában, Tovább...
„Megindult a nyugati nagy embermészárlás” – ezt a címet adta a Népszava 1918. március 22-én tudósításának, amelyben az előző napi német offenzíváról számolt be. Ez a hadművelet Franciaország területén, de elsősorban brit csapatokat célzott meg. Tovább...
„Szomorú, szürke felhős volt az idei húsvét ünnepe” – írta a Pesti Napló az 1918-as ünnepről. És nemcsak azért volt komor a cikk hangulata, mert hideg volt a magyar fővárosban és az emberek dideregve bújtak télikabátjukba. Tovább...
Az első világháború alatt az élelmiszerhiány addig soha nem látott méreteket öltött. Michael Schmidt-Klingenberg szerint a háború alatt 700 ezer ember halt meg alultápláltság miatt az antant blokádja által sújtott német birodalomban. A hiányt többek között „pótszerekkel” kívánta orvosolni Berlin, Tovább...
Az orvosi egyetem elvégzése sosem volt könnyű dolog, de a világháború éveiben különösen nehéz helyzetbe kerültek a hallgatók. A katonai sorozások, a hadszíntéren való bevetés, a pesti lakáshiány egyaránt nehezítette a tanulás körülményeit. Mindeközben az infláció felhajtotta a tankönyvek árait. Tovább...
A 19. század utolsó éveiben a Papakoszta-banda volt az egyik leginkább „sztárolt” nemzetközi kasszafúró csapat, akiknek az elítélésekor külön engedéllyel lehetett csak bejutni a tárgyalást lefolytató budapesti büntetőbíróságra. Tovább...
