Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Izgalmas hírekről számolt be 1918. április 14-én a Világ című lap Budapesten. A szovjet-orosz állammal 1918. március 3-án a központi hatalmak ekkor már megállapodtak a különbékéről Breszt-Litovszkban, így az európai keleti fronton csak Románia maradt Tovább...
Ugyanarról a témáról két eltérő hangnemű cikk jelent meg 1918 áprilisában a pesti sajtóban. A Népszava az alagi (ma: Dunakeszi része) lóversenyeken elpazarolt milliókról cikkezett, és azon méltatlankodott, hogy az Úrlovasok Szövetkezete ebből a tízmilliós bevételből Tovább...
1918. április 5-én előbb brit és japán, majd amerikai hadihajók kötöttek ki Vlagyivosztokban, a távol-keleti orosz városban. Katonáik „birtokba vették” a várost, antibolsevista helyi kormányzatot hoztak létre, „majd az 50.000 főt számláló csehszlovák légiókkal együttműködve a transzszibériai vasutat az Urálig ellenőrzésük alá vonták” – írta Galántai József az első világháborúról szóló monográfiájában. Tovább...
1918. április 9-én a német csapatok újabb támadásra indultak a nyugati front északi részén. Előzőleg, március 21. és április 4. között sikertelenül próbálták a franciaországi front középső szakaszán áttörni a döntően brit erőkből álló védelmet. Nagy területeket foglaltak el, Tovább...
A munkaidő szabályozásának kérdései komoly konfliktusokat okoztak az első világháború második felétől. A húsipari munkásoknak csak 1918 tavaszán (!) adták meg a vasárnapi munkaszünetet. Ezzel közel egy időben a vasmunkásoknál Tovább...
Egy évvel azután, hogy a Zrínyi és a Viktória nevű hajók összeütköztek és 148 ember életét vesztette, a Dunagőzhajózási Társaság másik két hajója, a Drina és a Sophie is összeütközött 1918. április 7-én. A Drina egy része a víz alá merült, sokan bent rekedtek a félig elsüllyedt hajótestben, így vesztették életüket. Tovább...
Óriási volt a nélkülözés, az élelmiszerhiány Bécsben 1918 tavaszán. Az ukrán Rada (a németbarát parlament) központi hatalmakkal kötött különbékéje, illetve a breszt-litovszki különbéke után azonban ukrán élelmiszer-szállítmányok indultak az osztrák fővárosba. A háziasszonyok azonnal elkapkodták Tovább...
