Izgalmas hírekről számolt be 1918. április 14-én a Világ című lap Budapesten. A szovjet-orosz állammal 1918. március 3-án a központi hatalmak ekkor már megállapodtak a különbékéről Breszt-Litovszkban, így az európai keleti fronton csak Románia maradt egyedül az antant oldalán, „szorult helyzete” miatt márciusban előzetes különbékére kényszerült Németországgal, Ausztria-Magyarországgal, Bulgáriával és Törökországgal. Ezek közül az első három befolyása alá akarta vonni Romániát, a Monarchia és Bulgária pedig területi igényeket is támasztott Bukaresttel szemben. Magyarország így a Kárpátok túlsó lejtőin szerzett volna területeket. Mindeközben Romániának kompenzációként lehetővé tették a központi hatalmak, hogy bekebelezze Besszarábiát, megszerezze a cári birodalom részben románok által lakott területét (a mai Moldovai Köztársaságnál valamivel nagyobb területet).
Így a központi hatalmak által (átmenetileg) legyőzött Románia már 1918 márciusában-áprilisában megszerezte a két világháború közötti Nagy-Románia egyik elemét. Már 1918 januárjában Besszarábia területére lépett a román hadsereg, méghozzá az ottani hatóságok kérésére, hogy rendet teremtsen – ezt a román nemzetvédelmi minisztérium honlapján lehet olvasni jelenleg is. A besszarábiai Sfatul Ţării (Országtanács) már 1917 decemberében kikiáltották a Moldovai Demokratikus Köztársaságot. Az Országtanács 1918 tavaszán mondta ki az egyesülést Romániával, amelyet akkor átmenetileg a németbarát Alexandru Marghiloman kormányfő irányított. (Az antantbarát román kormány Szovjet-Oroszország háborúból való kilépése után bukott meg.)
A Világ minderről így számolt be: „A besszarábiai miniszterelnöknek az ország tekintélyes politikusaival több napon át folytatott tanácskozása után fölszólították a román miniszterelnököt, jelenjék meg a besszarábiai országos tanács előtt és közölje azokat a feltételeket, amelyekkel az egyesülés megtörténhetik. Marghiloman miniszterelnök Hârjeu hadügyminiszterrel jelent meg az országos tanács előtt és felolvasta a feltételeket. Eszerint a demokrata moldvai köztársaság, amelyet a Prut, a Dnyeszter, a Duna, a Fekete-tenger és Ausztria régi határa vesz körül, élni akar Oroszországtól való elválása után önrendelkezési jogával és egyesül Romániával, az anyaországgal.” A feltételek ismertetése után Marghiloman elhagyta az Országtanács épületét. A tanács ezután megkezdte a föltételek tárgyalását. „A leszavazásnál 64-en az egyesülés mellett, 3-an ellene szavaztak, 56-an pedig nem adták le szavazatukat” – írta a Világ. Marghilomant értesítették az eredményről, erre újra megjelent az országtanács előtt és kihirdette a két ország egyesülését.
Marghilomant hazautazásakor éljenző sokaság fogadta. Az egyesülés ellen ugyanakkor tiltakozott a Budapesti Hírlap információja szerint Ukrajna, amely maga is igényt tartott a besszarábiai területekre, legalábbis egy részére. Ukrajnát ekkor szintén németbarát erők kormányozták (a Rada).
Felhasznált irodalom:
Románia és Besszarábia egyesülése = Világ, 1918. április 14.
Ukrajna tiltakozása Besszarábiának Romániához való csatlakozása ellen = Budapesti Hírlap, 1918. április 16.
Marghiloman ünneplése Bukarestben = Budapesti Hírlap, 1918. április 16.
Historical landmarks
Sergiu Praporgescu – Mioara Praporgescu: Istoria Romanilor pentru gimnaziu. Deva, 2003.
Készítette: Szegő Iván Miklós
Világ, 1918. április 14.
Románia és Besszarábia egyesülése
Bécsből jelentik: A kisenevi események Besszarábia és Románia egyesülésének kihirdetéséig a következőképpen folytak le:
A besszarábiai miniszterelnöknek az ország tekintélyes politikusaival több napon át folytatott tanácskozása után fölszólították a román miniszterelnököt, jelenjék meg a besszarábiai országos tanács előtt és, közölje azokat a feltételeket, amelyekkel az egyesülés megtörténhetik. Marghiloman miniszterelnök Hârjeu hadügyminiszterrel jelent meg az országos tanács előtt és felolvasta a feltételeket. Eszerint a demokrata moldvai köztársaság, amelyet a Prut, a Dnyeszter, a Duna, a Fekete-tenger és Ausztria régi határa vesz körül, élni akar Oroszországtól való elválása után önrendelkezési jogával, és egyesül Romániával, az anyaországgal. Az egyesülés a következő alapon történik: Az országos tanács továbbra is együtt marad, hogy a földbirtok reformját az ország szükségletei szerint végrehajtsák. Besszarábia megtartja autonómiáját, az általános, egyenlő és titkos választójog alapján megválasztott tartománygyűlést és önálló közigazgatást kap. A besszarábiai kisebbségek jogát tiszteletben kell tartani. A román kormányba Besszarábiának két képviselője belép. A román parlament haladéktalanul összehívja az alkotmányozó országgyűlést, amelyen Besszarábia népessége számának megölelő arányban lesz képviselve. Az alkotmányozó országgyűlés feladata az lesz, hogy a két ország egyesülését és az egyesülés föltételeit megállapítsa.
A föltételek fölolvasása után Marghiloman kíséretével együtt elhagyta az országos tanács épületét. A tanács ezután megkezdte a föltételek tárgyalását. A tárgyaláson Constantin Stere is részt vett, akit megválasztottak besszarábiai képviselőnek. A parasztképviselők kezdetben ellenezték az egyesülést, utóbb azonban vezérük, Ciganko rábeszélésére beleegyeztek. Az országos tanács 140 tagja közül 223 volt jelen. A leszavazásnál 64-en az egyesülés mellett, 3-an ellene szavaztak, 56-an pedig nem adták le szavazatukat. Az egyesülés ellen az oroszok foglaltak állást, a szavazásban pedig a zsidók nem vettek részt. Marghilomant azután értesítették az eredményről, mire ismét megjelent az országos tanács előtt és kihirdette a két ország egyesülését. Constantin Stere-t mindenütt nagy tisztelettel fogadták Besszarábiában, mivel évtizedek óta küzdött az egyesülés mellett.
Budapesti Hírlap, 1918. április 16.
Ukrajna tiltakozása Besszarábiának Romániához való csatlakozása ellen
Kijev, ápr. 15.
(Ukrajnai Távirati Iroda) Besszarábiának Romániához való csatlakozása az ukrajnai lakosság valamennyi körében nagy megbotránkozást keltett. Az ukrajnai parlament és a középponti rada azonnal rendkívüli üléseket tartott, amelyeken főleg a besszarábiai kérdéssel foglalkoztak. A parlament valamennyi frakciójának vezére energikusan tiltakozott a román kormány nemzetközi spekulációja ellen.
Marghiloman ünneplése Bukarestben
Bukarest, ápr. 15.
Marghiloman miniszterelnök és Arion külügyminiszter tegnap Jászvásárból visszaérkezett Bukarestbe. A pályaudvaron a román hatóságok képviselői, a miniszterelnök barátai és nagyszámú közönség fogadták őket. Marghilomant lelkesen ünnepelték, mint Besszarábia és Románia egyesülésének megteremtőjét.
