Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
A Pesti Napló 1918. április 20-án és 21-én egy-egy cikket szentelt egy bécsi és egy budapesti értekezletnek, amelyek témája a nők hadiszolgálata volt. Ilyen értekezletet a Monarchiában addig még sosem tartottak, de a hadigazdaság miatt a nők szerepe a hátországi gyárakban felértékelődött, illetőleg az emberhiány olyan nagymérvű volt Tovább...
A XX. század első felének pusztításai a hazai műkereskedelmet alapvetően átalakították. Hosszú időre megszűntek a nagy magángyűjtemények, számottevő értékek tűntek el vagy semmisültek meg. Nem véletlen például, hogy még ma, a XXI. században is más ára van itthon egy olajjal fára festett festménynek, mint egy olyan alkotásnak, Tovább...
Fantasztikus karriernek számított a Monarchia idején, hogy valaki, aki 1875-ben Makón született, és egy szabómester fiaként látta meg a napvilágot, a budapesti királyi (állam)ügyészség vezetőjévé emelkedjen. Pedig ez történt dr. Váry Alberttel, akit 1918 áprilisában főügyész-helyettesként neveztek ki a budapesti vádhatóság élére. Tovább...
A Monarchia fennállása alatt Wekerle Sándor háromszor (1892–1895, 1906–1910, 1917–1918) volt miniszterelnök – a történelemkönyvekben legalábbis így szerepel. Valójában utolsó kormányzása idején többször is át kellett alakítania a kormányát. 1918 januárja után április 17-én is lemondott, és csak bonyolult tárgyalások után vállalta el ismét a kormányfőséget. Tovább...
1918 áprilisában Magyarországon a végletekig kiéleződött az elitek harca. A hatalmi posztokat elfoglaló elitcsoporton kívül maradó szociáldemokratáknak nem volt valódi esélyük a hatalomra kerülésre a Tisza István Munkapártja által dominált politikai térben. Az 1918-as nagy januári sztrájk után a hagyományos hazai uralmi elit igyekezett zárni sorait Tovább...
Az I. világháború már majdnem negyedik éve tombolt, 1918 áprilisában zajlott az utolsó nagy német offenzívasorozat a nyugati fronton (amibe Németország belerokkannt), Bécsben pedig a Monarchia utolsó nagy támadását tervezgették Olaszország ellen Tovább...
Ullmann Adolfnak, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatójának a király a magyar bárói méltóságot adományozta. IV. Károly azzal indokolta „baranyavári Ullmann Adolf” bankalelnök és vezérigazgató kitüntető címét, hogy „a közgazdaság terén szerzett” érdemeket. Tovább...
