Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Az első világháború alatt előfordult, hogy katonatisztek nem bizonyultak méltónak rendfokozatukhoz és köztörvényes bűncselekményeket követtek el. Ilyen eset gyanítható annak az újságcikknek az alapján, ami a Népszavában jelent meg 1918. május 15-én. Tovább...
Az egyén jelentéktelenségét hangsúlyozta a Népszava vezércikke Marx születésének századik évfordulóján, 1918. május 5-én, majd a cikkíró mégiscsak Marx személyét kezdte dicsőíteni. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt ünnepségének szónoka, Tovább...
Vízhiány miatt a városi hatóságok nem locsolták az utcákat 1918 tavaszán, így a Pesti Hírlap a várost ellepő porra panaszkodott április 30-i kiadásában. S még ha csak „ellepte volna” a várost: a lap szerint a „terjengő porfelhők az emeletes bérházak tetejéig is fölemelkednek”, s a házmesterek csak tovább kavarják a piszkot, mert locsolás nélkül söprik az utcát. Tovább...
Az Országos Népoktató Egyesület 1918 májusában ingyenes ipari tanfolyamot indított, amelyen „részt vehetnek hadbavonultak női hozzátartozói”. A tanfolyamon elsajátítható szakmák között volt a fényképészet, a ruhavarrás és -szabás, a nőikalap-készítés, a konyhakertészet és a baromfitenyésztés. „A hadiözvegyeket és leány árvákat a hathónapos tanfolyam tartama alatt Kirchner Hermann altábornagy, a Hadsegélyző Hivatal vezetője Tovább...
Abszurd hír érkezett 1918 májusában: a Világ című lap írta meg, hogy a hadseregnek szüksége volt egy állatkísérlethez egy majomra, ezért a pesti állatkert igazgatójához fordultak segítségért. Lendl Adolf a modern állatkert megálmodója mentőötletével elkerülte, hogy kedvenc állatai Tovább...
A finn polgárháború közvetlenül az ország függetlenségének kikiáltása és Szovjet-Oroszország általi elismerése (lásd korábbi cikkünket 1917 decemberéről) után tört ki 1918 januárjában. Májusra – miután a Pesti Hírlap április 5-i híre szerint német csapatok szálltak partra Finnországban – a fehérek győzelmével ért véget az összecsapás-sorozat. Tovább...
1918 tavaszán a német hadsereg utolsó támadássorozatát indította az antant ellen. Az első nagy rohamnak, a március 21-én induló „Michael” vagy „Szent Mihály” offenzívának volt még talán a legnagyobb esélye, hogy tényleg térdre kényszerítse a nyugati hatalmakat, de ez az esély gyorsan elillant. Tovább...
