Vízhiány miatt a városi hatóságok nem locsolták az utcákat 1918 tavaszán, így a Pesti Hírlap a várost ellepő porra panaszkodott április 30-i kiadásában. S még ha csak „ellepte volna” a várost: a lap szerint a „terjengő porfelhők az emeletes bérházak tetejéig is fölemelkednek”, s a házmesterek csak tovább kavarják a piszkot, mert locsolás nélkül söprik az utcát. Ha a por ellenére valaki mégis elmerészkedett a közeli vendéglőbe, ott azzal szembesülhetett, hogy vendéglői jegy ellenében juthat hozzá napi betevőjéhez – amit a lisztbizottságnál vételezhet, az élelmezési jegyéért cserébe. Viszont egy új rendelet szerint ihatta (volna) tejjel a (háborús) kávéját, hiszen a kávéházakban feloldották a tejtilalmat – ennek mégsem örültek az üzemeltetők, mert „megtiltották, hogy a kávésok az üzemük viteléhez szükséges friss tejet akár a fővárosi tejkereskedőktől, akár a környékbeli rekvirált községekből beszerezhessék” – írta május első napján a Pesti Hírlap.

Felhasznált irodalom:
Budapest porban = Pesti Hírlap, 1918. április 30.
A vendéglői jegyrendszer életbe léptetése = Világ, 1918. április 30.
A vendéglői jegyrendszer életbe léptetése = Pesti Hírlap, 1918. április 30.
A kávéházi tejtilalom megszűnése = Pesti Hírlap, 1918. május 1.
A vendéglői étkezés újabb szabályozása és a vendéglői jegyrendszer = Fővárosi Közlöny, 1918. május 3.

Készítette: Szegő Iván Miklós

Pesti Hírlap, 1918. április 30.
Budapest porban

Az esős napok elmúltával és a hőség beköszönésével a magyar főváros utcái a szó szoros értelmében porban úsznak, és a terjengő porfelhők az emeletes bérházak tetejéig is fölemelkednek. A szorgalmas házmesterek, akik a házak előtt elhúzódó gyalogjárót söprik, locsolás nélkül, szárazon végzik műveleteiket, ami porfölverést jelent. A kocsik, különösen pedig az autók még nagyobb port produkálnak, amely itt-ott sűrűbb, mint amilyenek az őszi ködök szoktak lenni. Azok a boldogtalanok, akik vasárnap délután az úgynevezett zöldbe rándultak ki, lábtól nyakig porosan tértek vissza, és órákra volt szükségük, amíg a torkukat megfekvő port kiköhögni tudták. Mindez persze azt is jelenti, hogy a városi hatóság az utak locsolását kellő gonddal még mindig nem végzi, hiányában a víznek és teljében a hatósági élhetetlenségnek vagy nemtörődömségnek.

Pesti Hírlap, 1918. április 30.
A vendéglői jegyrendszer életbeléptetése

Május elsején tudvalevően életbe lép a vendéglői jegyrendszer. A jegyrendszer bevezetését fakultatív módon rendelték el, vagyis annak igénybevételére, illetve használatára senki sem kötelezhető.

Pesti Hírlap, 1918. május 1.
A kávéházi tejtilalom megszűnése

A közélelmezési hivatal intézkedése folytán május elsejétől kezdődőleg a kávéházakban a tejeskávé és tejjel elkészített ételek és italok kiszolgálását megengedte. De megtiltották, hogy a kávésok az üzemük viteléhez szükséges friss tejet akár a fővárosi tejkereskedőktől, akár a környékbeli rekvirált községekből beszerezhessék. Ez az intézkedés a budapesti kávéházak üzleti érdekeit — a kávésok szerint — sérti. E tárgyban a kávésok az ipartestületben sürgős értekezletet tartottak, amelyen éles hangú felszólalások voltak amellett, hogy a kávésok a kondenzált tejet ne vegyék igénybe és inkább maradjon meg az eddigi állapot. Az értekezlet elhatározta, hogy ez ügyben május 3-án, délután négy órakor az Országos Iparegyesületben rendkívüli közgyűlést tart. A tejeskávé kiszolgáltatását egyébként május elsején megkezdik.