Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Szenzációszámba ment 1918 júniusában, hogy a magyar származású Róbert Jenő (eredeti nevén: Kovács Jenő) berlini színtársulata Budapesten lépett fel. A magyar rendezőnek ez már a harmadik németországi társulata volt, s már 1912-ben feltűnően dicsérte őt Ignotus a Nyugatban megjelent rövid írásában. Tovább...
Az első világháború előrehaladtával az élelmiszer- és nyersanyaghiány egyre súlyosabb méreteket öltött. 1918-ra már az alapvető élelmiszerek jelentős részét jegyre adták. A zsírjegyek elosztásáról annyi rossz döntés született, hogy még a karhatalmat is be kellett vetni a hosszú sorokban álló, zsírért ácsingózó asszonyok miatt. Tovább...
Egy szolgálatot teljesítő rendőr az Üllői úttal párhuzamos Tűzoltó utcában járőrözött 1918 júniusában, miközben két katonára lett figyelmes, akik „zsákokat cipeltek”. „Gyanús volt neki a dolog és igazolásra szólította fel a katonákat, akik azonnal dulakodni kezdtek vele és dulakodás közben az egyik a rendőrt hasba lőtte.” Tovább...
Fontos hír jelent meg 1918. június 8-án, viszonylag eldugott helyen a Népszava aznapi számában. Az antant három legfontosabb emberének (a negyedik, Wilson amerikai elnök a tengerentúlon maradt) tanácskozásáról csak pár sor volt olvasható, de az igencsak vészjósló volt Magyarország jövője szempontjából. Tovább...
Huszadmagával futott egy ló Berlinben, a grunewaldi versenypályán, 1918 júniusában. A teljesen esélytelen ló győzelmét 10:2242 arányban díjazta a „totalizatőr”, vagyis több mint 224-szeres pénzt fizettek arra, ha elsőnek fut be a Fra Diavolo elnevezésű paripa. Tovább...
Száz évvel ezelőtt, 1918. május 31-én feministák támadták le a parlamentből távozó miniszterelnököt, Wekerle Sándort, hogy miért utasították el a választójogi bizottságban a nők szavazati jogáról szóló javaslatot. Wekerle azt ígérte, módosító javaslatot nyújtanak majd be, Tovább...
A háború okozta zűrzavar a hátországban is aranyéletet biztosított a csalóknak. A cselédkönyvtől a katonai alkalmatlanságot bizonyító igazoláson át sok mindent hamisítottak, álnéven csaltak ki jóhiszemű emberektől tetemes összegeket. A Pesti Hírlap 1918. május 31-én egy lenyűgöző hidegvérről Tovább...
