Fontos hír jelent meg 1918. június 8-án, viszonylag eldugott helyen a Népszava aznapi számában. Az antant három legfontosabb emberének (a negyedik, Wilson amerikai elnök a tengerentúlon maradt) tanácskozásáról csak pár sor volt olvasható, de az igencsak vészjósló volt Magyarország jövője szempontjából. Nem a cikk címében említett független Lengyelországtól kellett tartania a történelmi Magyarországot irányító korabeli elitnek: a lengyel függetlenséget – korlátozásokkal ugyan, de – az osztrákok, a magyarok és a németek is tervezgették ekkoriban. (Bár érdemi lépés kevés történt ez ügyben a központi hatalmak részéről.)
A hír második fele volt fenyegetőbb: eszerint a Versailles-ban tanácskozó brit, francia és olasz kormányfők, azaz Lloyd George, Clemenceau és Orlando „örömmel értesültek” az Egyesült Államok külügyminiszterének („Secretary of State”, tükörfodításban: államtitkárának) „ama kijelentéséről, amely elismeri a cseh, tót és délszláv népek szabadság és nemzeti élet után való törekvésének jogosságát”. Vagyis Lansing véleményéről van szó, aki ekkoriban valóban kardinális fordulatot tett, és a cseh–szlovák összefogást, illetve más monarchiabeli nemzetiségek törekvéseit elismerve, gyakorlatilag az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlasztása mellett foglalt állást. Az amerikai vélemény módosulásában kulcsszerepet játszott, hogy a Monarchia az első világháború végén egyre inkább Németország befolyása alá került, és a korábbi különbéke-kezdeményezései fokozatosan elhaltak. Így az antantnak már nem volt szüksége a Monarchiára. Azért sem volt érdeke immár a nyugati nagyhatalmaknak a dualista állam megőrzése, mert nem kellett ellensúlyt teremteni az éppen polgárháborúval küszködő Szovjet-Oroszországgal szemben.
Felhasznált irodalom:
Az antant a független lengyel államért és a szlávok szabadságáért = Népszava, 1918. június 8.
Szegő Iván Miklós: A nagy pécsi zendülés és a washingtoni politika Monarchia ellen fordulása
Készítette: Szegő Iván Miklós
Népszava, 1918. június 8.
Az antant a független lengyel államért és a szlávok szabadságáért
(Bern, június 7.) Június 3-án Versailles-ban értekezletre jöttek össze az antant miniszterelnökei, éspedig Lloyd George, Anglia, Orlando, Olaszország és Clemenceau, Franciaország miniszterelnöke és egyértelműen megállapodtak abban, hogy szükségesnek ismerik el a független egységes lengyel állam fölállítását, amelynek alkotmánya és három útja legyen a tengerhez. Ez a megállapodás egyúttal előföltétele az erőteljes, igazságos békekötésnek és a jogrend biztosításának is. Örömmel értesültek a kormányok az Egyesült Államok államtitkárának ama kijelentéséről, amely elismeri a cseh, tót és délszláv népek szabadság és nemzeti élet után való törekvésének jogosságát.