Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon.  Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Az Osztrák–Magyar Monarchia 140-150 ezer katonája halt meg, esett fogságba vagy sebesült meg teljesen értelmetlenül az 1918. június 15. utáni napokban Észak-Olaszországban, a Piave mentén. Az osztrák–magyar seregek utolsó világháborús támadása több okból omlott össze: az egyik fő tényező a hátország felbomlása volt. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
A Pesti Hírlap 1918. június 9-én rövid hírben számolt be arról, hogy IV. Károly magyar király első osztályú Vaskorona Renddel tüntette ki Josip Stadler szarajevói hercegérseket. A kitüntetést az aranymiséjére készülő Stadlernek nem a király, hanem helytartója adta át, Burián István külügyminiszter üdvözlő levelével. Tovább...
A Pesti Napló 1918. június 13-án tragikus hírről számolt be a „császári és királyi hadügyminisztérium tengerészti osztálya” előző napi közleménye alapján: „Őfelsége Szent István hajóját az Adrián egy éjszakai útján torpedólövéssel elsüllyesztették. Rövid Miksa sorhajóhadnagy, Scarnitz gépüzem-vezető, Müller Antal tengerészhadapród és a legénységnek mintegy 80 emberéről nem tudunk. Serda József tengerészeti tisztjelölt meghalt. A legénység többi részét megmentettük.” Tovább...
A Magyarország szerint még sosem fordult elő a Monarchia magyar felében, hogy parlamenti választáson alulmaradjon a másik jelölttel szemben egy frissen kinevezett miniszter – 1918 nyarán erre is sor került. A Monarchia idején szokás volt, hogy ha valaki miniszterré avanzsált Magyarországon, akkor új választást írtak ki képviselői helyére, saját választókörzetében, melyen akár ő maga is elindulhatott. Tovább...
Példátlan hangvételű és meglepő témájú megbeszélésről számolt be 1918. június 12-én Az Est. Az osztrák tartomány, Tirol helytartója, „gróf Merán” és a régió egyik nagyobb városa között konfliktus tört ki. Egészen pontosan a bozeni (ma: Bolzano, Olaszország) polgármestert „hordta le” a kormányzat képviselője, mert állítólag keveset jegyeztek a város lakói a hetedik osztrák hadikölcsönből. Tovább...
A közellátás színvonala 1918-ban folyamatosan romlott Budapesten. Számos élelmiszer csak jegyre volt kapható, de a zsírjegyek elosztása körüli visszásságok nagy elégedetlenséget keltettek, és csak a Népszava cikkei után rendezték a tarthatatlan helyzetet az illetékesek. A cipők sarkalásának jegyre adása is előfordult, Tovább...
Az Osztrák–Magyar Monarchia seregei 1918. május–júniusban a felbomlás jeleit mutatták. Judenburgtól Pécsig, Rimaszombattól Rumburgig zendülések híre érkezett – volna, ha erről beszámolhatott volna a sajtó. De az „egyszerű” parancsmegtagadások, vonatból tisztekre lövöldözések Tovább...