Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Míg a Monarchiában szigorúan büntették a király bárminemű kifigurázását akár rajzos, akár írásos formában (ahogy erről Az Est 1914 júniusában be is számolt), addig Németországban kifejezetten támogatták az uralkodóról készült gúnyképek készítését. Tovább...
A hadsereg ellátása nagyban befolyásolta a hátország táplálkozási szokásait. A korabeli sajtó rendre arra biztatta olvasóit, hogy étkezési kultúrájukon változtatva mondjanak le bizonyos dolgokról a fronton harcolók javára. Hogy pontosan milyen élelmiszerekre vonatkozik ez a kitétel - ott már érzékelhető némi ellentmondás. Tovább...
Havi kulturális ajánlatunk csupán szemezget abból az óriási kínálatból, amit a centenáriumi évforduló kapcsán kínálnak a közgyűjtemények, a színházak vagy a mozik. Tovább...
A háború már az első napokban megjelent a mindennapok szintjén, például a piacokon is. A részleges, majd az általános mozgósítás annyira igénybe vette a vasúti infrastruktúrát, hogy a nagyvárosok, különösen Bécs és Budapest élelmiszerekkel történő ellátása komoly gondot okozott. Tovább...
Marokkó az I. világháborút felvezető nagy diplomáciai konfliktusok egyik kitüntetett helyszíne. A két marokkói válság jelezte, hogy Bismarck Afrika-térképét II. Vilmos alatt immár valóban Afrika jelentette, hiszen az 1890-es évek során néhány területen a németeknek is sikerült megvetni a lábukat. Tovább...
Természetes, hogy a háborúban nemcsak a múzsák hallgatnak, de ritkábban szólal meg a nászinduló is. A párok hónapokon, akár éveken át csak tekervényes utakat bejáró leveleket válthattak egymással. Tovább...
A Pesti Hírlap 1914. augusztus 9-i Napi Hírek rovatában egész hasábnyi cikk jelent meg, amelyben a szerkesztőség arról tudósít, hogy Irénke kisasszony (vezetéknév ismeretlen) és barátnői egy cukrászdai süteményezés közben meghányva-vetve a haza dolgát úgy döntöttek, hogy megalakítják az első magyar leányezredet. Tovább...
