Az 1878-ban elfogadott büntetőtörvénykönyv I. és II. fejezete a király elleni bűntettekről szól: megkülönbözteti a felségsértés és a király megsértésének kategóriáját – az előbbi az uralkodó meggyilkolását, rokkanttá tételét, elrablását jelentette, míg a király megsértését a nyilvánosság fórumain követhették el. „Aki azonban a sértést irat, nyomtatvány, képes ábrázolat terjesztése vagy közszemlére kiállítása által követi el: vétség miatt három évig terjedhető államfogházzal és hivatalvesztéssel büntetendő.”
Természetesen a törvény szövegezésekor nem gondolhattak arra, hogy a királyt a századforduló idején megjelenő új médium, a film révén is meg lehet sérteni, hiszen az első mozgófilm-vetítésekre 1896-1897 táján került sor – a vidéki magyar nagyvárosokban pedig jellemzően csak az 1900-as évek második felében állították fel az első állandó mozikat, addig kávéházakban, vászonsátrakban berendezett vándorvetítéseken találkozott filmekkel a közönség.
A fenti paragrafus ismeretében Reich Viktor büntetése a Ferenc Józsefet és II. Vilmost is felfaló Balkán-szörny bemutatásáért, a Monarchia déli politikájának szemléletes bírálatáért a Balkán-háborúk időszakában enyhének tekinthető.

Királysértő mozi.= Az Est,1914. június 13.

Készítette: Takács Róbert