Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
2014. december 2-án nyílt meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum új időszaki kiállítása. Tematikája különleges: az osztrák–magyar hadsereg és a magyar lakosság háború alatti élelmezési nehézségeit jeleníti meg hátországi és harctéri enteriőrök segítségével. Tovább...
Mit játszottak a gyerekek a háború idején? Természetesen háborúsat – derül ki Az Est 1914. szeptember 24-i riportjából, amely a Dohány utcai óvoda életébe enged bepillantást. A cikkből megtudhatjuk, hogy a hangadók természetesen a magyar honvédeket játszották, míg a Tovább...
A sajtó a háború kitörésétől kezdve folyamatosan beszámolt a hátország társadalmi szerepvállalásáról. Hadikórházak alakultak és kórházvonatok indultak, pártok és jótékony egyletek nevében segélyalapok szerveződtek a rokkantak és a kereső nélkül maradt családok számára. Tovább...
A háború kitörése óta a Pesti Hírlap többször is beszámolt cikkeiben a hadsereg ellátása érdekében tett hatósági intézkedésekről. Írásaiban hol humorosabb, hol komolyabb hangvételt használva kérte olvasóit: ne egyenek marha- és sertéshúst, asztalukon Tovább...
A nagy káder szerzőjének keresztnevére a könyvet olvasva nem derül fény – igaz, a vezetéknevére sem, hiszen az egész műben „sztarsi vracsnak” vagy doktor elvtársnak szólítják, ez utóbbit azonban a figyelmes olvasó mégiscsak kiderítheti saját tulajdonú Tovább...
A nagy háború tömeges méretei, a hadműveletekhez szükséges, korábban nem tapasztalt áldozatvállalás a gazdaságnak és társadalomnak korábban soha nem látott állami befolyását, irányítás alá vonását jelentette. Ennek azonban minden hadviselő országban Tovább...
Bombatölcsérek robbanását, frontkórházak véres valóságát, orosz csizmák lába nyomát vitték el a haditudósítók a hátországi olvasókhoz. Legalábbis azon lapok olvasóihoz, amelyek újságíróit befogadta a Monarchia sajtó-főhadiszállása. Tovább...
