Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Másfél évtizednyi huzavona után, 1914. április 11-én, szimbolikus időpontban (az 1848-as törvények, így a sajtószabadság megteremtésének is az évfordulóján) hirdették ki az 1914. évi XIV. törvénycikket. Tovább...
A salétrom, vagy más néven kálium-nitrát a kálium egyik szervetlen vegyülete. Erős oxidáló tulajdonsága miatt a feketelőpor egyik alapvető összetevője. A feketelőpor (puskapor vagy füstös lőpor) szervetlen lőpor, szilárd anyagok: faszén, salétrom és kén keverékéből Tovább...
Az első világháború kitörésekor a magyarországi temetkezési kultúra kizárólag a holttest eltemetésre korlátozódott. Míg Ausztriában komoly hamvasztásos temetkezési kultúra alakult ki, addig Magyarországon – részben a katolikus egyház ellenállása Tovább...
„Szerencsés, hogy 1916-ban született, sohasem fog háborúzni” – mondják A nagy háború című filmben egy csecsemőre. Naiv biztatás volt mindez. Az Anno Filmklub legutóbbi estjén Mario Monicelli alkotását láthatták és beszélhették meg az érdeklődők. Tovább...
"Hozott szalonnával egérirtást vállal doktor Varsányiné." (Örkény István)
Különleges nézőpontból, apróhirdetéseken keresztül tekintheti át a 20. század (és ezen belül az első világháború) történetét az, aki ellátogat a Hozott szalonnával nevet viselő honlapra. Tovább...
A Veszprém megyei Csót község határában 1915 és 1923 között működő hadifogolytábor emlékét ma már csak a Kakukk-hegyi hadifogoly-temető sírjai őrzik. A tábort 1923 után teljesen lebontották, eltűntek a barakkok, a postahivatal, a kórház, a tiszti Tovább...
A különböző legendák megjelenése és a tömegsajtón keresztül történő széles körű elterjedése különösen jellemző volt a háborús időszakra. Az ellenség kegyetlenségének bemutatása pedig része volt minkét oldal háborús propagandájának. Tovább...
