Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon.  Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
„Shakespeare egymaga a teremtés fele!” – így kiáltott fel egykor a nemzet csatatéren elhunyt költője, Petőfi Sándor, méltatva a drámaíró géniuszt. A színházak repertoárjai jellemzően elképzelhetetlenek Shakespeare nélkül, hiszen olyan ő a szerzőknél, Tovább...
Oroszoktól zsákmányolt ágyúk már 1914 őszén érkeztek Budapestre – az erődemonstráló, központilag szervezett hadikiállítások azonban nem korlátozódtak csupán a fővárosra. 1915 elején a Népszava számos vidéki város (Kaposvár, Szeged, Pécs, Zágráb, Kolozsvár) Tovább...
„Károly királlyal a semlegesség buzgó apostola tűnik el a föld színéről” – vett búcsút Az Est 1914. október 11-én Karl Eitel Friedrich Zephyrinus Ludwig von Hohenzollern-Sigmaringentől, azaz a modern román állam első királyától. Jellemző, hogy a központi Tovább...
Man szigete az angol uralkodó fennhatósága alatt álló, sajátos jogállású terület, külön pénzzel, törvényhozással és kormánnyal. Az első világháborút megelőzően is népszerű turisztikai célpont volt, az Ír-tengerben fekvő szigetet főként tengerpartja miatt keresték fel az utazók, 1913-ban már 663 000 fő. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
A karácsonyfa-állítás német eredetű szokása a 17. században terjedt el, a hagyomány Luther alakjához kapcsolja az első fa állításának történetét. Magyarországon a 19. század eleji naplóbejegyzések – így többek között báró Podmaniczky Frigyesé – számolnak be először a Tovább...
A háború kitörése több ezer civilt talált ellenséges államok területén és az idő előre haladtával a hatóságok – mindkét oldalon – ezek internálása, vagyis elzárása mellett döntöttek. Nemcsak az átmenetileg egy-egy országban tartózkodó idegen állampolgárok Tovább...
Ha azt halljuk, hogy a tudósok milyen fontos szerepet játszottak a világháborúban, mindenki az addig soha nem látott pusztító fegyvereket, a harci gázt, a tengeralattjárót és más rettenetes csodákat előállító természettudósokra gondol, akiknek a később Tovább...