Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Vajon a társadalmi osztályokhoz tartozás vagy a nemzethez tartozás jelentett-e az erősebb köteléket az I. világháborús hadifogolytáborokban? Az Anno Filmklub legutóbb Jean Renoir A nagy ábránd című filmjét vetítette. Tovább...
Bár a háború az idő előrehaladtával egyre inkább lekötötte a rendelkezésre álló erőforrásokat, kezdetben ez még nem jelentette a különböző fejlesztési programok leállítását. A főváros tömegközlekedése Tovább...
A legjobb Ady-versekkel ellentétben bizonyára nem kap fel és vág falhoz a kijelentés, hogy Ady Endre (1877–1919) a valaha volt legnagyobb magyar költők egyike: az 1906-os Új versek szétrobbantotta a korabeli magyar lírát, utóbb kortársai e kötet körül polarizálódtak. Tovább...
201 éve született és 100 éve halt meg Madarász József (Nemeskisfalud, Somogy megye, 1814. augusztus 27. – Kispest, 1915. január 31.) országgyűlési képviselő, a legidősebb megválasztott és legidősebb aktív képviselő cím birtokosa. Tovább...
A mai olvasót afféle „tiszta Casablanca” érzés ragadja el, mikor Molnár Ferenc beszámolóját olvassa egy Száva parti romos kávéházról. Míg a világhírű II. világháborús filmben a marokkói város Rick's Café Americain nevű bárja az ellenállóktól a menekülőkön át a kémekig és besúgókig mindenféle embertípus tanyája volt, Tovább...
Biztos nem lenne ötvenmilliós kérdés a Legyen Ön is milliomosban, hogy ki volt Jean Jaurès (1859–1914) – Jászi Oszkár szavaival a „világ lelkiismerete”, akinek alakja úgy él a kulturális emlékezetben, mint az első világháború kitörését ellenzők Keresztelő Szent Jánosa. Tovább...
A háború azonnali gazdasági hatásai szinte mindenkit kivétel nélkül elértek, akár a hátországban, akár a fronton élték meg ezt az időszakot. A helyzet enyhítését szolgáló kezdeti intézkedések természetesen a bevonultak családjainak megsegítését célozták, Tovább...
