Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
„Az igazi nő fehér és kemény, sokáig megmarad / Az igazi nő olyan, mint a sörömön a hab” – hangzott (f)el a népszerű Valami Amerika című filmben évekkel ezelőtt. Nos, arra ma nem fogunk fényt deríteni, hogy milyen az igazi nő és arra sem, hogy milyen az igazi sör (gyanítható, Tovább...
A behívások miatt előállt munkaerőhiány a budapesti közlekedés után 1915 májusára a közszolgáltatások újabb részét érte el. Előbb a városi gázüzem, majd a köztisztasági szolgálat működtetése, vagyis nagyrészt az utcaseprők munkájának megszervezése ütközött Tovább...
„Hát, persze, hogy az olaszok, megint az olaszok! Botfülű idióta mind!” – fakad ki újra és újra Mozart Miloš Forman Amadeusában, a Peter Shaffer világsikerű bulvárdarabjából készült briliáns kosztümös filmben, amikor a bécsi udvart megszálló talján muzsikusok Tovább...
„Miért ne ennénk mi is szárnyasokat, mint a milliárdosok? Zöldségünk van mellé bőven: csalán, beléndek, papsajt, úti lapu és a többi. Szárnyasokat mellé, a kutyafáját!” Tovább...
A természettudományok területén bevett gyakorlat, hogy egy új faj, új elem felfedezésekor az illető állat, növény vagy anyag megkapja a felfedező tudós nevét, persze a megfelelő latin szerkezetbe ágyazva. Manapság az is előfordul, hogy híres emberek nevét veszik Tovább...
1914 nyarán a brit nők tüntetései és bombamerényletei tartották lázban Londont. A háború kitörésével azonban a választójogi mozgalom kettészakadt – akárcsak maga a Pankhurst család, amelynek egyik ága a férfiakat a lövészárkokba akarta kergetni, míg a másik ága női békekonferencián szerepelt. Végül 1918-ban a nők választójogot kaptak Nagy-Britanniában. Tovább...
Magányos életre ítéltetett Sarolta belga királyi hercegnő. Bár születésekor az egyik leggazdagabb európai hercegnőnek számított (szülei házasságából három fiúgyermek és egyetlen leánygyermek származott) impozáns rokoni kapcsolatokkal Tovább...
