Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
A nemzeti áldozatkészség emlékművét 1915. szeptember 12-én avatták fel a Deák téri Anker-ház előtt. A reneszánsz lovasszobrokra hajazó, elvileg Mátyás király egy lovagját ábrázoló alkotás, Sidló Ferenc műve csak egy volt az ekkoriban Tovább...
A háborúk mindig kedveznek a fiaikat hazaváró családokra utazó csalók és az eltűnt férjük után búslakodó asszonyokat célba vevő imposztorok feltűnésének. Azonban 1915 augusztusának legvégén, a nyári szezon utolsó napjaiban, miközben a színházak Tovább...
Olaszország 1915. májusi hadba lépése a központi hatalmak ellen – egyben egy újabb front megnyitása – komoly sokkot okozott Magyarországon is. Ezt a háborús propaganda gyűlöletkeltéssel is próbálta „kezelni”, így válhatott a lapokban olaszok állandó jelzőjévé az „áruló” és a „hitszegő”. Tovább...
Gül Baba nevét egész Budapest jól ismeri, és azt is tudja, hogy sírkápolnája ott található a Margit-hídtól nem messze, a Rózsadombon – utóbbinak elnevezése is a török szerzeteshez kötődik: állítólag az ő rózsáival ültették tele a domboldalt. Tovább...
„Az oroszok igen derék emberek. Nem igaz, amit otthon híresztelnek róluk, hogy rosszul bánnak hadifoglyaikkal. Szibériában vagyok. Lakásunkban rendesen fűtünk: azért mindig jó meleg a szobánk, künn bármily dermesztő a hideg és fagyos a világ. Tovább...
Az első háborús év végén örvendetes munkaerőpiaci fejleményekről számolhatott be a Pesti Napló. A munkanélküliség szinte megszűnt, egy év alatt 242 főről 123 főre esett vissza a 100 munkaalkalomra eső álláskeresők száma. Csak az építőipar és a nyomdászat területén Tovább...
A történelem egyik legősibb toposza az uralkodócsaládot hatalmába kerítő „gonosz tanácsadóé”, aki romlást hoz az országra és annak népére. Nem kérdés, hogy közülük az a Grigorij Raszputyin lett a leghíresebb és leghírhedtebb, aki valóságos fogalommá vált, mivel látnoki képességet Tovább...
