Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon.  Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Cikkem első részében röviden bemutattam a Szocializmus folyóirat 1915. májusi, háborús számának írásainak első csoportját. E második részben részletesebben ismertetem a legátfogóbb és legfontosabb tanulmányt, Kunfi Zsigmondnak A háború problémái című összegzését. Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Biciklizni mindenki szeret. Vagy nem. Mindenesetre a mostani budapesti városvezetés nyilvánvalóan erre a mozgásformára igyekszik ösztönözni lakóit (és a turistákat) a MOL Bubi közbringahálózattal. Nem tisztünk elemezni a zöldre festett kerékpárok Tovább...
A hazafias lelkesedés (és bármilyen öntudat) könnyen kiváltja a ragaszkodás és hovatartozás jól azonosítható jeleinek használatát. A keresztnév egyike ezeknek a lehetőségeknek. A Pesti Napló a Le Figarot idézve számolt be a franciák lelkesedését Tovább...
Az új kultúrtörténeti kutatások irányították rá a figyelmet, hogy az első világháborúban nem egyszerűen nemzetek, hanem „kultúrák” álltak egymással harcban a reprezentáció szintjén. Míg az antant hatalmai előszeretettel hangsúlyozták, Tovább...
Az európai kultúrában a lóhús fogyasztása sokáig tiltott volt, de a tiltás feloldása után sem vált igazán népszerűvé. Ugyanakkor ínséges helyeken és időkben mégis sokak rászorultak a paraszti világban meghatározó szerepet betöltő Tovább...
„Szégyen, de úgy van, hogy ma nincs az a m. kir. pénzügyőr vagy pénzügyigazgató vagy dohánygyári szakember, aki meg tudja mondani, hogy az elébe tartott Király vagy Hölgy cigaretta a kincstár készítménye-e vagy hamisított.” – számolt be Az Est a cigarettahamisítás helyzetéről Tovább...
„Már nem látok pártokat, csak németeket!” – kiáltott fel II. Vilmos, mikor azok a német szociáldemokraták is megszavazták a Reichstagban a hadihiteleket – ezzel áldást adva a világháborúra –, akiktől elsősorban a világháború kitörésének megakadályozását várták oly sokan. Tovább...