Világ

Eltűnt Párizsból a Budapest tér és a Bécsi utca. Francia utcanevek világháborús átkeresztelése

Az új kultúrtörténeti kutatások irányították rá a figyelmet, hogy az első világháborúban nem egyszerűen nemzetek, hanem „kultúrák” álltak egymással harcban a reprezentáció szintjén. Míg az antant hatalmai előszeretettel hangsúlyozták, hogy a nyugati civilization-t védik a fenyegető német Kulturtól (ennek az elképzelésnek lenyomata az ismert amerikai plakát, amelyen a német militarizmus szőrös King Kongja megérkezik, hogy Kulturjával lebunkózza a civilizációt, elrabolja és megerőszakolja Lady Libertyt), addig a központi hatalmak értelmiségijei jelentős erőket fordítottak arra, hogy bebizonyítsák: a „teremtés felének” tartott Shakespeare valójában a germán szellemet képviselte (már ha nem bojkottálták az angol és francia szerzőket teljesen). Ma már komikus cicaharcnak tűnik, hogy a hamburgert is átnevezték az USA-ban „Liberty Sandwich”-csé, de ha arra gondolunk, hogy napjaink Magyarországán sincs rendszerváltási kísérlet tömeges utcanév-átkeresztelés nélkül, akkor mindjárt elsötétül a kép. A Világ 1915. szeptember 4-i számában a Le Figaro híradására hivatkozva számolt be a francia utcanév-átkeresztelési hullámról, ami elérte a „rue de Vienne”-t. Az elnevezés „úgymond” „bosszantja a párisiakat”, akik a „rue de Dantzig”-nak „sem kegyelmeznek meg”. A cikkben rezignáltan teszik hozzá, hogy „Páris egyetlen magyar városról elkeresztelt terének, a place de Budapest-nek a nevét már régóta megváltoztatták”.

Felhasznált irodalom:
Francia utcanevek = Világ, 1915. szeptember 4.
Stéphane Audoin-Rouzeau – Annette Becker: 1914-1918, Az újraírt háború. Budapest, 2006.

Készítette: Csunderlik Péter

Világ, 1915. szeptember 4.
Francia utcanevek

Még mindig folyik a németnevű francia utcák „átkeresztelése”. A Bécsről elnevezett utcát, a rue de Vienne-t, amely – mint a Figaro írja – „még mindig bosszantja a párisiakat”, Louvuin-utcának nevezik el. De a XVI. kerületben lévő rue de Dantzig-nak sem kegyelmeznek meg a franciák. „Ez a város – írják – jellegzetesen porosz város, Schoppenhauer (sic!) szülővárosa. Valószínűleg Ipres-utcának keresztelik el. Páris egyetlen magyar városról elkeresztelt terének, a place de Budapest-nek a nevét már régóta megváltoztatták.