Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Budapest az 1910-es évek elején tele volt kávéházakkal – ahogy ez a Monarchia, úgy Magyarország szinte minden városára is igaz volt. Wilhelm Droste így írt erről: „… a bécsi kávéház szellemének érdeme, hogy ez a típus, messze a városon túl, a Monarchia egész térségében csodálatos természetességgel terjedt el. Tovább...
Lengyelország sajátos helyzetben találta magát az I. világháború kitörésekor – az addig a 18. század végi, három lépésben megejtett nagy osztozkodásban összetartó német, osztrák és orosz állam közös szerzeménye a három felosztó hadszíntérévé vált. Tovább...
A katonai behívók – ahogy ezen a portálon többször is írtuk már – minden társadalmi csoportot érintettek. A férfiak behívása – és a munkaerőpiacról való eltűnése – megnövelte a női munka jelentőségét. De mi történt abban az esetben, ha az elvégzendő feladat komoly szaktudást igényelt volna Tovább...
1915 nyarának egyik aprócska, ám annál fontosabb híre volt, hogy Bihar vármegyében, Kisházán kinevezték az első női segédjegyzőt. A női munkaerő felhasználása valóban lendületet kapott a háború idején, bár a közigazgatás – nem kis részben azért Tovább...
Szokás azt mondani, hogy egyetlen rendező se ártott annyit egy állatfajnak, mint Steven Spielberg a hollywoodi korszakhatárnak bizonyuló, éppen negyven évvel ezelőtti A cápa (1975) című opuszával – azóta minden tengeri fürdőző cápatámadástól retteg Tovább...
Lehet-e terjeszteni a szociáldemokrata Népszavát a fronton tartózkodó katonák között? Hivatalosan nem volt akadálya, a gyakorlatban azonban a politikai és katonai vezetés igyekezett ezt meggátolni.
A Népszava 1915 júliusában külön előfizetési akciót hirdetett Tovább...
„Kár, hogy a német birodalom nem szerezheti meg a két golyót, amely megtépte a sokmilliárdos Morgan utálatos testét. Megérdemelné az ólomdarab, hogy e háború múzeumának legdrágább ereklyéi között foglaljon helyet.” – kommentálta Az Est 1915 júliusában Tovább...
