Világ

Gyilkos méhek támadásától mentették meg a szarvasiakat az orosz hadifoglyok

Szokás azt mondani, hogy egyetlen rendező se ártott annyit egy állatfajnak, mint Steven Spielberg a hollywoodi korszakhatárnak bizonyuló, éppen negyven évvel ezelőtti A cápa (1975) című opuszával – azóta minden tengeri fürdőző cápatámadástól retteg a csöppet gyakoribb vízbefulladás helyett. A fentiekkel ellentétben nem állítható, hogy a méhektől való félelmet pusztán csak a Spielberg-filmet nem sokkal követő méhhorror, A rajzás (1978) konstruálta volna. A Brazíliából érkező, genetikai módosulás következtében megvadult repülő gyilkosokról szóló film ajánlója téved, amikor azt állítja: „Ehhez hasonló ütközetre a világtörténelemben eddig még soha nem került sor.” 1915 szeptemberében ugyanis olyan méhtámadás történt Szarvason, hogyha nincsenek a közelben dolgoztatott segítőkész, hősies magatartást tanúsító orosz hadifoglyok, akik vizes vödrökkel és füsttel léptek közbe, bizonyára igazán csúnya véget érhettek volna az „agyoncsípett, kínokban fetrengő” magyarok és lovaik. Az elszabadult méhek támadásáról a Világ adott hírt 1915. szeptember 15-i számában.

Felhasznált irodalom:
A méhek = Világ, 1915. szeptember 15.

Készítette: Csunderlik Péter

Világ, 1915. szeptember 15.
A méhek

Szarvasról jelentik: Kéri Béla szarvasi géptulajdonos vándorméhkocsit vontatott, miközben egy méhraj kiszabadult és nekiesett a szembejövő kocsinak. A kocsis és a lovak kínjukban a földre vetették magukat. A környéken dolgozó orosz fogolymunkások vizes vödrökkel siettek segítségükre, azonban a méhek őket is megtámadták. Az agyoncsípett, kínokban fetrengő embereket és lovakat csak erős szénfüsttel tudták megszabadítani a felbőszült méhektől.