Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
1917-ben egy új képviselő került a magyar törvényhozásba: Meskó Zoltán antiszemita be- és felszólalásaival hívta fel magára a figyelmet, s azzal, hogy az ellenzék soraiból nem támogatta a nők választójogát – a szintén ellenzéki kisgazdákkal együtt. Meskó később az egyik első nyilaspárt Tovább...
Az Osztrák–Magyar Monarchia nemcsak a harctereken szűnt meg tényező lenni az első világháború utolsó szakaszában, hanem a hátországban is. Az uralkodó nevével fémjelzett gyermeknyaraltatási akció kudarca megmutatta, hogy a korrupt népjóléti szervek, Tovább...
„Közel hat évtizeden át védekezett a váddal szemben, hogy maszkjai alatt nincsen arca s csak elképzelt hősi szerepeket alakít. Szemére vetették, hogy Petrarca dicsőségét sóvárogván pajzsra emeltette magát a Capitoliumon, alázatában Szent Ferenc köntösébe burkolózott, pompában túl akarta szárnyalni az il Magnificót, Tovább...
Két „ruházati” hír jelent meg a Pesti Naplóban 1918 júliusának-augusztusának fordulóján, mindkettő áruhiányról (ruha, cipő) tudósított. Az ügyek szereplői más-más okból kerültek a hírekbe: mindenki a maga sajátos „eszközeivel” igyekezett a hiányt csökkenteni. Tovább...
Hihetetlen, abszurd és kegyetlen hírről számolt be 1918. július 27-én a Magyarország. Mai fejjel azt gondolnánk, hogy ha valaki 1918-ban megérte a százhat éves életkort, akkor bizonyára békében hunyt el. Ám a valóság minden elgondolásnál abszurdabb és kegyetlenebb – jóllehet Tovább...
II. Vilmos német császár kiáltvánnyal, a Népszava vezércikkel emlékezett meg a háború megkezdésének ötödik évfordulójáról. 1914. július 28-át (ezen a napon üzent hadat az Osztrák-Magyar Monarchia Szerbiának) a Népszava „örökre átkozott nap”-nak nevezte, Tovább...
Miközben Az Est 1918. július 31-én arról írt, hogy az antant hosszú háborúra készül, mert megalakult az egységes élelmezési tanácsa, és a brit The Times szerint a „német tartalékok kimeríthetetlenek”, addig a német oldalról a „hosszú háborúnak” igencsak ellentmondó hírek érkeztek. Tovább...
