Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Akár az influenzavírus téli időben, úgy terjedtek a világháború idején a legkülönbözőbb típusú álhírek. Bizonyos szempontból az álhírek koronahercegének lehet tekinteni a különösen jelentős személyek ál-halálhíreit. A Magyarország 1915. december 2-i számában az USA legrégebbi és legjelentősebb német nyelvű napilapjának Tovább...
Betiltott gyűlések, a munkások és a gyáriparosok „osztályközi mozgalma”, közös küldöttség és memorandum a miniszterelnökhöz – mindezek a drágaság elleni küzdelem állomásai 1915 őszén. Az üggyel végül az országgyűlés is foglalkozott: Tovább...
A médiakonvergencia egy sajátos korai jelenségéről adott hírt Az Est 1915 decemberében, miszerint Párizsban is kísérleteznek az Egyesült Államokban bevált moziregényekkel. A moziregény egy akkor már bevett publikációs formát emelt át a gyerekcipőben járó mozi keretei közé: Tovább...
Kedves Pályázóink!
Megszületett a Regényben a történelem - 21. századi olvasónapló a Nagy Háborúról című pályázat végeredménye.
A döntés a Magyartanárok Egyesülete és a Politikatörténeti Intézet közös zsűrije hozta meg. Tovább...
Közel száz éve folyik a vita a legváltozatosabb tudományos és közéleti fórumokon, hogy mi okozta a központi hatalmak vereségét. Egyáltalán: Németország és szövetségesei megnyerhették volna-e a világháborút?
Tovább...
Az 1915. novemberi Pesti Hírlapot böngésztük újabb érdekes cikk után kutatva, mikor megakadt a szemünk egy néven: Hültl Hümér. Jó Rejtő-olvasóként egyből asszociáltunk Troppauer Hümérre, de a furcsa név csak nem hagyott nyugodni. Tovább...
Az ellenségtől elfoglalt területeken a mindennapi élethez szükséges szolgáltatások működésének helyreállítása olykor komoly kihívás volt a berendezkedő megszálló hatóságoknak. A közüzemek, illetve a szállítás, elsősorban a vasúti közlekedés megindítása Tovább...
