Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
A háború elején egy ideig akadozott a hivatalos nemzeti futballbajnokság lebonyolítása a bevonulások és az MTK-FTC rivalizálás miatt. 1915-re azonban nagyjából helyreállt a rend, legalábbis rendszeresen mérkőztek egymással a csapatok. Tovább...
Nők a felsőoktatásban?! 1915 telén indulatos vihart kavart a kijelentés, a sajtót sem hagyta hidegen a téma.
Mai posztunkban két szerzőnk, Csunderlik Péter és Egry Gábor írását olvashatják. Tovább...
1915: a jegyrendszer bevezetésének éve. Előbb a lisztjegyek, majd a tejigazolványok jelentek meg, végül az év végén, december 28-án kormányrendelet hirdette meg a kenyérjegyeket. „Az egész mindenséget új rendszer kormányozza, a jegyrendszer. A naprendszer is átváltozik jegyrendszerré” Tovább...
1915 novemberében Az Est megmutatta, hogy a sajtónak igenis van hatalma. A forgatókönyv annyira klasszikus, hogy szinte tankönyvekbe kívánkozik: a szerkesztőség felkarol egy társadalmi ügyet, rámutat arra, hogy a hivatalossággal szemben Tovább...
A háborús kiadásokat (ami az Osztrák-Magyar Monarchiában 110 milliárd koronára rúgott) voltaképpen az állam eladósodása révén, hitelek felvételével fedezték. Egyes számítások szerint a háborúra fordított összegnek mindössze 5,2%-át adta a költségvetési bevétel, Tovább...
Kérdezte Lovasi András lassan hat éve már. „A városban nálunk nincs sehol” – folytatódik a szöveg. Kivételt képez ez alól Tiszabogdány (ami köztudomásúlag nem város), ahol 1915 decemberében rejtélyes járvány tizedelte a lakosságot. Tovább...
A Pesti Napló 1915. november 1-jei híre a debreceni ecetsav-hamisítókról első pillantásra legfeljebb csak a háborús élelmiszer- és nyersanyag hamisítást illusztráló kis színesnek tűnhetett mind az újságíró, mind az olvasó számára. Tovább...
