Parlamenti többség nélkül kormányozni próbáló kabinet, egymást eláruló politikusok, kompromisszumra képtelen pártok, letartóztatott radikálisok – az efféle megosztott elit még békeidőben is destabilizálna egy államot, de Magyarország ilyen politikai garnitúrával vágott neki az I. világháború utolsó évének.
A Pesti Napló 1917 őszén sokat emlegette Svájc fővárosát, Bernt. A cikkek döntő többsége egy készülő békéről szóló nemzetközi konferencia körüli huzavonát mutatta be, amelyen Károlyi Mihály is részt kívánt venni. Az írások hangneme igazodott a propaganda elvárásaihoz:
1917 júniusára, az Esterházy Móric vezette kormány kinevezésének idejére az utcai rendezvények és tüntetések megszokottá váltak Budapesten, hiába tiltották azokat a még érvényben lévő háborús rendeletek. A június 27-i tömegtüntetés azonban mégis különleges volt: noha már az új kormány felelt a rendért, azt aznap este nem sikerült fenntartani.
1917. május–júniusa egyértelműen a tömegmegmozdulások időszaka volt Magyarországon. A szervezett munkások sikeres május elsejei tüntetésük és az ahhoz kapcsolódó, másnapi politikai sztrájkjuk után komoly szakmozgalmakat indítottak különböző üzemekben
„Esterházy Móric gróf dezignált miniszterelnök hétfőn délután megjelent pártházunkban s itt a pártvezetőség több tagjával értekezett a politikai helyzetről.” – e szűkszavú Népszava-hír hátterében ott van a magyar politika és társadalom Nagy Háború alatti átalakulása.
„A sofőr tülköl, az autó megindul s elszáguld a Kossuth Lajos utca felé. A tüntető tömeg ekkor már oszladóban volt, sötét is volt. Tisza mélyen behúzta magát az autó egyik sarkába, úgy, hogy ki sem látszott belőle és így sikerült megszöknie…”
„Tisza István gróf sógoraival, Sándor Jánossal és Zeyk Károllyal nyitott automobilon távozott el a tüntetők tömegén keresztül a munkapárt épületéből.
1917. május 1.: kiharcolt munkaszünet, nyilvános politikai gyűlések háborúellenes tartalommal, majd másnap egyórás figyelmeztető politikai sztrájk – ha ideiglenesen is, de érvényüket vesztették a háborús kivételes törvények. A kormánypárti Budapesti Hírlap mindezek ellenére
