„Mi nem gördítettünk a szociáldemokratáknak semmiféle akadályt útjokba, hogy nemzetközi pártgyűlésen a békéről beszéljenek. Ellenkezőleg, amennyire módunkban állott, egyengettük az utat e megbeszélésekhez. A monarchikus és állítólag reakcionárius Ausztria-Magyarország és a politikai szempontból állítólag oly hátramaradott német birodalom
Az Estben három, gyors egymásutánban megjelent vezércikk jelezte, hogy 1917 tavaszán már kézzelfoghatóvá vált a hátországi hangulat megváltozása, aminek a sajtó is hangot adott. Ez a három állásfoglalás még akkor is feltűnő, ha tudjuk, hogy Az Est nem volt
„Az igazságügy-miniszter előzetes cenzúra alá helyezte a Népszavát” – olvashatjuk a kronológiában, 1917. április 11-i dátummal. Utóbbi rögtön némi meglepetést kelt: miért, korábban, 1914 nyara óta nem volt cenzúra alatt a Népszava? Nem számolt be a lap gyakran arról, hogyan küzd a cenzúrával, mely cikkeit, cikkrészleteit törölték a cenzorok?
A fenti címmel kívánt „nagy nyilvános népgyűlést” tartani a szociáldemokrata párt 1916 szeptemberének közepén, de ahogy az várható volt, a rendőrfőkapitány nem engedélyezte a rendezvény megtartását. A biztos elutasítás ellenére mégis miért próbálkozott ezzel a parlamenten kívüli baloldali párt?
A háború komoly csapást mért a nemzetközi szocialista mozgalomra, de a semleges országokban időről időre háborúellenes konferenciákat tartottak. 1916 nyarán Dánia, Hollandia, Norvégia és Svédország szocialista pártjainak hágai konferenciája szólította fel a hadviselő országok munkáspártjait,
1916 fordulatot hozott a magyar munkáskérdésben. Lezárult a szociáldemokrata szakszervezeti mozgalom „zuhanórepülése”, amelyet a háború kitörése okozott, a szervezett munkások száma dinamikusan növekedni kezdett, a taglétszámmal párhuzamosan a szakszervezetek jelentősége is megnőtt.
1916-ban egyre hangosabbak lettek a háborúellenes német radikális szocialisták, ezzel párhuzamosan a velük szembeni hatósági fellépés is keményebbé vált. A baloldali mozgalom két fontos – 1919-es meggyilkolásuk miatt később emblematikussá vált – szereplőjét, Karl Liebknechtet és Rosa Luxemburgot 1916 derekán tartóztatták le.
