1918. április 9-én a német csapatok újabb támadásra indultak a nyugati front északi részén. Előzőleg, március 21. és április 4. között sikertelenül próbálták a franciaországi front középső szakaszán áttörni a döntően brit erőkből álló védelmet. Nagy területeket foglaltak el,
„Megindult a nyugati nagy embermészárlás” – ezt a címet adta a Népszava 1918. március 22-én tudósításának, amelyben az előző napi német offenzíváról számolt be. Ez a hadművelet Franciaország területén, de elsősorban brit csapatokat célzott meg.
1918. március 3-án írták alá a központi hatalmak Oroszországgal a breszt-litovszki békét. Oroszország 780 ezer négyzetkilométernyi területet és 56 millió lakost veszített, de átmeneti időre békét kötött. Ez a bolsevik uralom megszilárdítását segítette elő. Rövid távon
Idén, 2018 februárjában ünnepli százéves függetlenségét két balti állam, Litvánia és Észtország. Két függetlenségi deklarációra emlékeznek, jóllehet ekkor még egyiknek sem volt érdemi hatása: 1918 februárjában a balti térség mindennapjait Németország és Oroszország erőviszonyai határozták meg.
Egy rövid hír jelent meg 1918. február 24-én a Pesti Naplóban, amelyből az olvasó megtudhatta, hogy „a Németország és Ausztria-Magyarország között folyt gazdasági tárgyalásokat a béketárgyalások miatt elnapolták”. A nem túl jelentősnek látszó hír azonban egy olyan folyamatról tudósított, amely megpecsételte az Osztrák-Magyar Monarchia sorsát.
“Champagne-ban meghiúsult a franciák egy előtörése” – írta a Népszava 1918. február 8-án. A nyugati fronton ekkoriban viszonylagos nyugalom uralkodott, Keleten ugyanis még óriási német haderők voltak lekötve, az antant pedig a tartalékok feltöltésével foglalkozott.
„1914-ben a hadtörténetben először állt rendelkezésre a sebesültek ellátására egy átfogóan szervezett egészségügyi apparátus. Nem utolsósorban ez az oka a hazatért vakok, amputáltak és rokkantak seregének” – írja Bruno Schrep. Az első világháborúról szóló tanulmánykötetben a szerző azt is kiemeli,
