Jegyre osztott élelmiszerek, csökkenő fejadagok, növekvő infláció – ezek mind-mind szították a munkások indulatait Budapesten, Bécsben, sőt Berlinben is 1918 januárjában. Monarchia-szerte sztrájkok söpörtek végig a nagyvárosokon, összesen 700000 szüntették be a munkát a dualista állam munkásai közül. Budapesten január 13-án tartottak népgyűléseket, amelyeken központi munkástanácsot is akartak alakítani, amely végül nem valósult meg, többek között a szociáldemokrata párt ellenérdekeltsége miatt – ezt a forradalmi szocialista, Duczynska Ilona feljegyzéseiből tudjuk. Érthető, hogy a szociáldemokraták miért nem akarták a munkástanácsot: őket korlátozta-ellenőrizte volna az újonnan megalakítandó szervezet. Hat nagygyűlésből négy ugyan megszavazta a Budapesti Munkástanács létrehozásáról szóló indítványt, de ezeknek a határozatoknak végül nem lett foganatja. Az Est félre is értette a helyzetet: bár tudósításából egyértelműen kiderült, hogy a népgyűléseken csak „megalakítandó” szervezetről volt szó, az erről szóló hír címében a lap már befejezett tényként állította be az új testület megszületését. A hatóságok közben feloszlatták az eredetileg ateista-szabadgondolkodó diákegyesületként indult, majd a világháború kitörésével antimilitarista mozgalommá szerveződő Galilei Kört. A körhöz kapcsolódó forradalmi szocialisták közül pedig letartóztatták azokat, akik kapcsolódtak a munkásmozgalomhoz, majd az év folyamán az úgynevezett Galilei-perben el is ítélték őket – köztük Duczynska Ilonát is.
Felhasznált irodalom:
Megalakult a Budapesti Munkástanács = Az Est, 1918. január 16.
Die Jännerstreiks. Forrás: https://erster-weltkrieg.wien.gv.at/site/die-jaennerstreiks/
Tömöry Márta (közli): Duczynszka Ilona feljegyzései az 1918-as januári sztrájk előzményeiről = Történelmi Szemle, 1958/1.
Csunderlik Péter: Élet helyett halál – A Galilei Kör tevékenysége a világháború első két évében.
Magyarország története, 1890-1918. (Főszerk.: Hanák Péter)
Csunderlik Péter: A „destrukció darázsfészke”? – A Galilei Kör antimilitarista előadásai az első világháború alatt.
Készítette: Szegő Iván Miklós
Az Est, 1918. január 16.
Megalakult a Budapesti Munkástanács
Vasárnap több nagy népgyűlést tartott a főváros és környék szervezett munkássága. Az óriási szocialista hatalom állást foglalt a népek önrendelkező joga alapján, minden hódítás és kártérítés nélkül megkötendő általános béke mellett: ez volt a pártvezetőség határozati javaslata. Egyik munkás azonban megtoldotta, kiegészítette ezt a javaslatot a következő nagyfontosságú résszel:
Budapest munkássága megállapítja, hogy a mai időknek megfelelő, a mindenkori eseményekhez azonnal alkalmazkodó s az osztályharc minden lehetséges eszközét megalkuvás és félelem nélkül fölhasználó szocialista pártpolitika csakis úgy folytatható, illetve kezdhető meg, ha a munkásság a pártpolitika irányítását és ellenőrzését állandóan és közvetlenül maga veszi a kezébe. A proletármozgalom ma elérhető céljai érdekében a munkásság múlhatatlanul szükségesnek tartja, hogy a pártvezetőséget a reája nehezedő politikai és történelmi felelősség alól ilyen módon tehermentesítse s ezáltal határozottabb és messzebbre tekintő politikát tegyen lehetségessé. Ennek gyakorlati megvalósítása céljából azonnal megalakítandó a Budapesti Munkástanács, amelyben minden gyár és minden szakmai szervezet valamely kidolgozandó demokratikus szervezeti szabályzat alapján képviselve legyen.
