Az Osztrák-Magyar Monarchia belső gazdasági viszonyait egy viszonylag rugalmas – legalábbis a szigorúan paritásos alapon kialakított politikai intézményrendszernél könnyebben módosítható – rendszer, a ciklikusan megújuló gazdasági kiegyezés rögzítette. Ennek feltételeit késhegyig menő küzdelem közepette tízévente tárgyalták meg és foglalták törvénybe,
Címke: gazdaság
Út a csúcsra. Egy arisztokrata erdőmágnás a háborúban
Gróf Mikes Ármin a háromszéki Mikes család leszármazottjaként 1868-as születésekor biztos anyagi háttérre és jó közigazgatási karrierperspektívára számíthatott – és egy erdélyi arisztokrata származású feleségre. Felmenői és oldalági rokonai számára ez a világ volt adott,
„Megmaradunk a vaspénzrendszer mellett” – Miniszteri tanácsos az aprópénz-kérdésről
„(…) nem kell (mily sajnálatos!), a háborúból visszamaradt húszfilléres, a vashatos” – írta utolsó versében József Attila, mikor már csak annyira tartotta becsesnek életét, mint a vasból készült hadipénzt a békeidőkben. Ahogy a búzalisztet kukoricaliszttel, teljes kiőrlésű gabonával és végszükség esetén fakéreggel pótolták a kenyérsütéskor a világháború előrehaladtával,
Az utolsó kiegyezés – örökre elnapolva
Az Osztrák–Magyar Monarchia dualista berendezkedését megalapozó kiegyezés a közjogi viszonyok (a korabeli szóhasználatban ún. pragmatikus – vagyis a Pragmatica Sanctióból levezethető – közös ügyek) mellett bevezette a közös érdekű ügyek fogalmát is.
Apróságok
A háborút többnyire a pénzbőséggel és az inflációval szokás azonosítani. A mindennapokban azonban legalább ekkora probléma, ha valakinek nincs aprópénze, és azért nem tud vásárolni, mert a boltban vagy kocsmában nem tudnak visszaadni.
Amerikai nagybácsik
Az Amerikai Egyesült Államokban élő kivándorló közösségek a háború előtt rendszeres kapcsolatban álltak Magyarországgal, ennek egyik formája volt a megkeresett pénz egy részének hazaküldése. A banki átutalás azonban ekkoriban még igencsak gyerekcipőben járt,
Örök energia és örökös csalások
1916 áprilisában egy műszaki szenzáció járta híre be a magyar sajtót, miszerint sikerült megtalálni az elektromosság „perpetuum mobiléjét” – olyan szerkezetet, amely képes a környezetből, azaz a levegőből kinyerni az energiát.