Azt már Montecuccoli óta tudjuk, hogy a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz. A 17. századi hadvezér kijelentése soha aktuálisabb nem volt, mint az első világháború idején, mikor a Pesti Hírlap lelkes újságírója meg nem nevezett forrásokra támaszkodva összegezte, mennyit is költött a világ a 19. században háborúskodásra.
„A háborús állapot bekövetkezte óta, de különösen a legutóbbi időben sűrűn merültek fel panaszok az ércváltópénz hiánya miatt” – fogalmazódott meg a belügyminiszteri körrendeletben 1915 nyarán. A kormányzati válasz szinte azonnal megszületett
Az akkor 31 éves budapesti Hósz Károly 1914 májusában kelt át az óceánon, és mint mindenki, aki Amerikában kereste a boldogulását, a New York-i kikötőben fekvő Ellis Islanden kötött ki. Onnan Chicagóba került, ahol nyelvtudásának köszönhetően munkavezető lett egy építőipari vállalatnál, amelynél a nagyrészt szakképzetlen
