Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Az Esztergomtól délre fekvő Kis-Strázsa hegynél egy tönkrement üveggyár helyén kialakított katonai gyakorlótábor mellett helyezték el azokat a külföldi állampolgárokat, akik az országuk és az Osztrák–Magyar Monarchia közt beállott hadiállapot idején a Magyar Királyság területén tartózkodtak. Tovább...
Az 1878-ban elfogadott büntetőtörvénykönyv I. és II. fejezete a király elleni bűntettekről szól: megkülönbözteti a felségsértés és a király megsértésének kategóriáját – az előbbi az uralkodó meggyilkolását, rokkanttá tételét, elrablását jelentette, míg a király megsértését a nyilvánosság fórumain követhették el. Tovább...
Egyik nagy történelmi sportlegendánk, hogy Magyarország 1920-ban olimpiát rendezhetett volna, ha nem jön közbe az I. világháború. A helyzet azonban ennél valamivel bonyolultabb.
Tovább...
Az első világháború időszakának egyik legkedveltebb színházi darabja a Csárdáskirályné c. operett volt. Népszerűségét mutatja, hogy 1917-ben már túl volt a századik pesti előadáson, zenéjét pedig hanglemezen is megvásárolhatta a közönség. Tovább...
1914. július végén, a hadüzenet (és a cenzúra bevezetése) előtti napokban a Népszava vezércikkei határozottan tiltakoztak a háború ellen, keményen bírálva nemcsak a kormány, hanem az egész akkori parlament és az általuk „polgárinak” nevezett sajtó háborúpártiságát.
Tovább...
Szeretettel várunk minden érdeklődőt 2014. szeptember 23-án a Politikatörténeti Intézetben megrendezésre kerülő műhelykonferenciára. A részletes program a meghívóban olvasható.
A konferencia helyszíne: 1054, Budapest, Alkotmány utca 2.
Meghívó 2014. szeptember 23.
