Ahogy a világháborús hiánygazdaságról megjelent összeállításunkban is olvashatták, 1916-ra az élet szinte minden területén fokozódtak az ellátási nehézségek a hátországban: az elosztást és a fogyasztást megszervezendő nemcsak a Cukorközpont alakult meg 1916 februárjában, hanem az Újságpapír-központ is, hogy „a háború folytán bekövetkezett papírmizériát enyhítse”. A papírínség csökkentését a felhasználás szabályozásával kívánták megoldani, minek következtében 1916-tól már kisebb terjedelemben jelentek meg a magyarországi napilapok (de teljesen majd csak a Tanácsköztársaság alatt fogytak el, a Népszava és a Vörös Újság kivételével). Lévén hogy nélkülözhetetlen munkaeszközükről volt szó, az újságírók keserű tréfáinak tárgya lett a papírhiány, a Magyarország 1916. augusztus 20-i számának Móka-rovatában jelent meg az alábbi humorcsokor – az aznap csak nyolcoldalas terjedelemben kiadott, szebb napokat is látott függetlenségi napilapban.

Felhasznált irodalom:
– yes.: Nyilatkozatok a papírhiányról = Magyarország, 1916. augusztus 20.

Készítette: Csunderlik Péter

Magyarország, 1916. augusztus 20.
Nyilatkozatok a papírhiányról

Az utóbbi időben súlyos betegség támadta meg az újságokat, az úgynevezett papír-központ, s ettől a kórságtól a hírlapok nyolc és négy oldalra fogytak le. Kérdést intéztem az érdekelt felekhez, hogy milyen hatással van rájuk ez a különös soványító kúra. A következő válaszokat kaptam:
A kávéházi újság-hiéna: Eddig az volt a mulatságom, hogy reggel nyolckor ráültem az újságokra és este hatig nem engedtem elvinni egyet sem, most pedig már fél kilencre kész vagyok az összlapokkal. Tesség megmondani most már, hogy mit csináljak egész nap a kávéházban? El fogok zülleni. Kártyás leszek. Mert azt igazán nem bírom nézni, hogy mások is hozzá tudjanak jutni a lapokhoz.
Az ideges ember: Most legalább látják, hogy nyolc oldalon is meg lehet írni mindent és nem kell kínozni az embereket harminckét oldalas lapokkal.
A rosszmájú újságolvasó: Itt volt az ideje már, hogy maximálják a lapok terjedelmét is. Elvégre nyolcon mégis csak kevesebbet lehet hazudni, mint harminckettőn.
A lapkihordó egyszerű matematikai igazsággal felelt: A nyolcoldalas lapot könnyebb cipelni, mint a negyvenoldalast.
A kiadó: Nagyon üdvös dolog ez a kisterjedelmű újság. Az ember megspórolja annak a sok fölösleges papírosnak az árát. De én az újságírók érdekét is a szívemen viselem, és ezért azt kívánom, hogy a hústalan napok mintájára hozzák be az újságtalan napokat is. Hadd legyen az újságírónak is vasárnapi munkaszünetük. Inkább megspórolom annak az egy napnak a kiadásait is.
Az újságíró: Nekem a legrosszabb. Most mindent röviden kell megírni. És ki ér rá röviden írni?
Alulírottat is meginterjúvoltam a kérdésről:
– Úgy látszik – válaszolt a tisztelettel alulírott -, nem elég kevés a papír, mert még mindig nem akarják elengedni nekem a Móka írását, holott ugyancsak kifogytam már a tréfás kedvből. Vagyis más szóval: Sok az eszkimó… akarom mondani: a papír, de kevés a móka.
Mint a mellékelt ábrán is látható.