Az áruforgalom központosítása, a piaci helyett a bürokratikus állami elosztási mechanizmusok bevezetése 1916-ban is folytatódott: július folyamán például kávéközpont alapítására került sor. A nyár és vele a betakarítás magával hozta a termés elosztásának kérdését is a különböző élelmiszeripari üzemek között. A gabonatermésre pályáztak sörfőzdék, szeszgyárak, malátagyárak, pótkávégyárak, keményítőgyárak, száraztészta- és tarhonyaüzemek, pékségek és cukrászdák, és persze az állattenyésztők is.
A vonatkozó rendelet akkurátusan megszabta nemcsak azt, hogy az egyes üzemtípusok összesen mekkora mennyiséghez juthatnak hozzá (ennek elosztása az üzemek közt további bürokratikus erőfeszítést igényelt), hanem azt is, hogy ezt milyen módon tehetik meg. A Haditermény Rt. egyeduralkodóként regnált a termés, majd a feldolgozott áru (és a nyersanyagmaradványok, mint például az élesztőgyártásra alkalmas malátacsíra) felett is: a forgalmazás csak rajta keresztül történhetett – mindez maximált áron.

Felhasznált irodalom:
A termés felosztása az ipari szakmák között = Pesti Napló, 1916. július 23.

Készítette: Egry Gábor