Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Az I. világháborús katasztrófa mind az 1919 után kiépülő ellenforradalmi berendezkedés, mind az 1945 után a hatalmat fokozatosan megszerző Magyar Kommunista Párt (MKP) legitimációjában fontos szerepet játszott. Tovább...
Jókai Mór második felesége, a színésznő Nagy Bella akkor került először az újságok „címlapjára”, mikor 1899-ben, húszévesen hozzáment a nála több mint fél évszázaddal idősebb Jókai Mórhoz. A házasság ugyan nem tartott sokáig, hiszen Jókai 1904-ben meghalt, mégis több „gyümölcse” lett a frigynek. Tovább...
A korai háborús évek „slágere”, az élelmiszerhiány 1917-re kezdett „veszíteni népszerűségéből”. Persze ezen a téren sem javult a helyzet, csakhogy közben egyre égetőbbé vált az áruhiány egyéb területeken, így pl. a ruhaneműk esetében is. Ezek kapcsán ráadásul a kormány kevésbé hatékonyan lépett fel Tovább...
Jó ötlet-e, ha egy újság akkor indít előfizetési kampányt, amikor emelkedik a lap ára? És úgy, hogy azzal „büszkélkedik”, hogy milyen sok fehér, üres hely van a lapban? Ráadásul akkor, amikor a potenciális előfizetőinek jó része szegény? Tovább...
Nem látta többé szívesen a főváros az „idegeneket” 1917 őszétől, ezért „kiszorításuk” érdekében belügyminisztériumi rendelet született, amely a hazánkban tartózkodó nem magyar állampolgárok ellenőrzéséről és szabad mozgásuk korlátozásáról szólt. A rendelet lényegében nem írta felül az 1903. évi V. törvénycikket, amely egyrészt előírta, Tovább...
„Sírva áll meg minden üzem, / Még az ég is mintha rína, / Oh jaj, Kína hadat üzen, / Oh jaj, hadat üzent Kína. / Jön ellenünk száz csodával, / Szeges tornyú pagodával, / Kövér bálványok sorával, / Buddha bűvös potrohával.”
Tovább...
Korábban már beszámoltunk arról, hogy a női tisztviselők 1917 májusában sikerre vitték sztrájkjukat a Foncière Biztosítónál, ahol munkabeszüntetésükkel fizetésemelést értek el. Sorstársaik sikerén felbuzdulva, 1917 augusztusában a Weiss Manfréd csepeli lőszergyárának tisztviselőnői követeltek magasabb bért – eredményesen. Tovább...
