Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
A mai Magyarországon „félhivatalossá” tett értelmezés szerint 1917. november 7-én nem forradalom, hanem puccs zajlott le Oroszországban, amelyet Lenin a németek ügynökeként hajtott végre, aki teljesen a német hadicélok érdekében, mintegy saját hazája ellen ügyködött, vírusként fertőzve Oroszországot. Tovább...
A Pesti Napló még 1917. október 31-én jelentette be olvasóinak, hogy a papírhiány miatt a kormány korlátozta a rotációspapír rendelkezésre bocsátott mennyiségét, ezért a lapok csak 2, 4, 6 illetve legfeljebb 8 oldal terjedelemben jelenhetnek meg. A Pesti Napló már aznap is csupán 8 oldalas volt. Tovább...
„A háború alatt igazolódott be leginkább az, hogy a háborús nyomorúság mellett is a fogyasztók szövetkezései azok, amelyek a háborús közélelmezés ügyeit a leglelkiismeretesebben intézik. Az egész élelmiszerpiac hemzseg a visszaélésektől. Csak a modern szövetkezetek azok, amelyek itt is elszigetelten állanak és puritán becsületességgel törekednek arra, hogy a fogyasztók érdekeit nem hangzatos jelszavakkal, hanem tényleg megvédelmezzék.” Tovább...
Kisebb országos szenzációt jelentett 1917-ben egy délvidéki hölgy, Vuits Vera örökösödési pere. Vera a nagybátyja végrendeletében lett megjelölve örökösként, ugyanakkor a kiterjedt zentai földbirtokon gazdálkodó, szerb nemzetiségű rokon egy számára elfogadhatatlan feltételt szabott ki rá. Tovább...
Az 1917-es év egyik megkerülhetetlen története a cári rendszer bukása és az orosz forradalom volt. A reakció és elnyomás megtestesítőjének látszó cári kormányzatot felváltó, parlamentáris berendezkedést ígérő Ideiglenes Kormány létrejötte egyszerre keltett félelmet és reményt Tovább...
A nemzetiségek lakta országrészek birtokforgalma a századfordulótól kezdve állandó elemzés tárgya volt. Attól tartottak ugyanis, hogy az eladások révén a „magyar” föld „idegen” kézbe jut, ugyanis a magyar birtokosok könnyedén eladták a földjüket a jó árat ígérő vevőknek, tekintet nélkül azok nemzetiségére. Tovább...
Az Osztrák-Magyar Monarchia belső gazdasági viszonyait egy viszonylag rugalmas – legalábbis a szigorúan paritásos alapon kialakított politikai intézményrendszernél könnyebben módosítható – rendszer, a ciklikusan megújuló gazdasági kiegyezés rögzítette. Ennek feltételeit késhegyig menő küzdelem közepette tízévente tárgyalták meg és foglalták törvénybe, Tovább...
