Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Szegény magyar vér címmel jelentek meg 1918 márciusában Szirmai Albert zeneszerző új dalai. A megjelenésről beszámoló Budapesti Hírlap szerint a sanzonok nem voltak könnyed hangvételűek. „Mindegyiken szembetűnik a háború hatása” – jegyezte meg a lap. Tovább...
„Bárónő a varrógép mellett” – ez volt a címe annak a Népszava-hírnek, amely 1918. március 16-án jelent meg a lapban. Egy nagyváradi varrodában ugyanis dolgozott egy bárónő is, aki együtt sztrájkolt a többi varrónővel, amikor azok az alacsony bérek miatt tiltakozásul beszüntették a munkát. Rehovszky Paula bárónőről van szó, Tovább...
Érdekes riportot közölt Az Est című lap 1918. március 14-én Vészi Margittól, aki a Monarchia csapatainak Podóliába történt bevonulásáról írt. Vészinek nem ez volt az első haditudósítása: 1914-ben vakmerő riportot küldött a montenegróiak támadásáról, míg a háború előtti hetekben éppen Németország marokkói gazdasági terjeszkedéséről írt. Tovább...
1918. március 3-án írták alá a központi hatalmak Oroszországgal a breszt-litovszki békét. Oroszország 780 ezer négyzetkilométernyi területet és 56 millió lakost veszített, de átmeneti időre békét kötött. Ez a bolsevik uralom megszilárdítását segítette elő. Rövid távon Tovább...
Két oroszországi bolsevik vezető lemondásáról számolt be 1918. március 10-én a Pesti Napló. A lemondások összefüggtek egymással, jóllehet az egyik a katonai főparancsnok, a másik a külügyi népbiztos távozását jelentette. „A Novaja Zsizny azt hiszi, hogy Krilenko főparancsnok ama nézeteltérések miatt, amelyek közte és a népbiztosok között több politikai és katonai kérdésben fölmerültek, beadta lemondását.” Tovább...
1918 elején béremelést követeltek a vegytisztítókban dolgozók. Az újságok támogatták a sztrájkmozgalmat, s közben fény derült a háborús hiánygazdaság visszaéléseire is.
Még a konzervatív Budapesti Hírlap is támogatta azt a mozgalmat 1918 márciusában, amelyet a fehérnemű-tisztító munkások indítottak a béremelésért. Tovább...
Újpesten az I. világháború idején már többször robbant ki spontán tüntetés, 1916 októberében például a rossz helyi ellátás miatt a piacon vásárló asszonyok kövekkel dobálták meg a polgármesteri hivatal épületét, szidalmazták a város vezetőjét, sőt a polgármester házának ablakait is betörték. Tovább...
