Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
A híres Schlosser Imre, a Fradi, majd az MTK focistája, az összesen 68-szoros magyar válogatott labdarúgó góljával szerzett vezetést a vendégcsapat a bécsi Práterben, 18 ezer néző előtt rendezett osztrák-magyar derbin. A június másodiki találkozón a magyarok másik gólját Schaffer szerezte, így válogatottunk 2:0-ra győzött. Tovább...
Miközben a Bács megyei községben, Bajmokon egy orosz hadifogoly az egy anyát és leányát megölte, az apát pedig súlyosan megsebesítette, mert nem vehette feleségül választottját, a leányt, addig Budapesten egy másik orosz hadifogoly pompás körülmények között kötött házasságot Seress Imre költő lányával, Heddyvel. Tovább...
Borzalmas tragédiáról, több áldozatot követelő lövöldözésről számolt be 1918. június elsején a Népszava. Az Országos Hírlaptudósítóra hivatkozva írta meg, hogy Bajmokon, a Bács megyében lévő településen, pontosabban a község környékén lévő tanyán gyilkosság történt. Tovább...
Óbudán a Kisfaludy Színházban zsúfolt nézőtér előtt játszották a „Királynőm, meghalok érted!” című színdarabot, amelyben Baróti László színész egy százados-hadbírót alakított: „nagy szigorúsággal” vezette a hadbírósági tárgyalást. Ám egyik jelenése végén a kulisszák mögé ment, s ekkor a katonai rendőrség egyik őrjárata az igazolványait kérte. Tovább...
1918 áprilisára–májusára a Monarchia tartalékai végképp kezdtek kifogyni. Nemcsak élelemről, anyagi erőkről, hanem emberekről volt szó. És főleg: lelki tartalékokról – lázadoztak a katonák, forrongtak a nemzetiségek, szervezkedtek a munkások. Tovább...
A nők társadalmi helyzetének megítélése sokat változott az első világháború alatt, különösen a munkaerőpiacon betöltött szerepük értékelődött fel – mindez azonban nem jelentette azt, hogy fizetésük és megbecsülésük is nőtt volna ezekben az években.
A telefonközpontban dolgozó, nyilvánvalóan túlterhelt munkatársak nem tudtak robotokhoz hasonlóan dolgozni, Tovább...
1918 Oroszországát a polgárháború, a fehérek és vörösök küzdelme jellemezte, ugyanakkor a baloldali erők sem voltak ekkor még egységesek: a bolsevikokon kívül az eszerek, a szociálforradalmárok is aktívak voltak. A bolsevik hatalomátvétel után Lenin szétzavarta az Alkotmányozó Nemzetgyűlést, Tovább...
