A híres Schlosser Imre, a Fradi, majd az MTK focistája, az összesen 68-szoros magyar válogatott labdarúgó góljával szerzett vezetést a vendégcsapat a bécsi Práterben, 18 ezer néző előtt rendezett osztrák-magyar derbin. A június másodiki találkozón a magyarok másik gólját Schaffer szerezte, így válogatottunk 2:0-ra győzött. A mérkőzésről szóló beszámolóban olyan legendás játékosokról lehet olvasni, mint Orth és Zsák kapus, de például Orthtal a Pesti Napló cikkírója egyáltalán nem volt elégedett. A korabeli tudósításból érdemes kiemelni, hogy a sportnyelvben még a cselezés helyett a „driblizés”, a csel, cselezgetés helyett pedig a „dribling” szó szerepelt, így nemcsak angol, hanem német eredetű szavak is előfordultak a Pesti Napló 1918. június 4-i cikkében.

Felhasznált irodalom:
Magyar-osztrák válogatott mérkőzés = Pesti Napló, 1918. június 4.

Készítette: Szegő Iván Miklós

Pesti Napló, 1918. június 4.
Magyar-osztrák válogatott mérkőzés

Bécs, június 2.

(A Pesti Napló tudósítójától)

Tizennyolcezer főnyi díszes közönség előtt folyt le vasárnap délután a gyönyörű, tágas Práter-pályán Magyarország és Ausztria válogatott labdarúgóinak XVII. háborús mérkőzése. A sokat ígérő sporteseményt lázas érdeklődéssel várta a császárváros közönsége, s a felemelt húsz koronás helyárak ellenére is zsúfolásig megtöltötte a nézőtérséget.
Győzött a magyar csapat; 2:0 (0:0) arányban verte az osztrákokat, akik csak az első félidőben voltak veszélyes ellenfelei. Öt órára járt az idő, amikor megkezdődött a meccs. Mindkét csapat rendkívül óvatosan játszott s a közönség csendben figyelte a csapatok akcióit. Olykor-olykor azonban felharsant a közönség tetszéskiáltása, mikor valamelyik osztrák játékosnak sikerült kidriblizni egy magyar játékost.  A játék első félideje a túlzott óvatosság következtében bár bővelkedett egyéni akciókban, nem tükrözte vissza a football szépségeit s eredménytelenül végződött. Annál szebb és izgalmasabb volt a második félidő. A magyar tizenegy leküzdvén az első félidő kínosan ható lámpalázát, hatalmas lendülettel vetette magát a küzdelembe s egyik veszélyes támadást a másik után intézte az osztrák kapu ellen. A Schaffer, Schlosser, Konrád trió együttes akciója a 25. percben végre megtörte a derekasan működő osztrák védelmet s Schlosser lövése megakadt az osztrák hálóban. A vezető gól szemmel láthatóan felvillanyozta a magyar csapatot. Újabb erős támadása áttörte a szorongatott osztrák védelmet s Schaffer második góljával megpecsételte a mérkőzés sorsát. A szép győzelem kivívásában a magyar csapat minden egyes tagja osztozott. Kitűnő volt a védelem, de még pompásabb a csatársor, melynek játéka még a sovén bécsi közönséget is tapsra ragadta. A halfsor nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Kertész II. bár kifogástalanul töltötte be tisztét, indokolatlan driblingjeivel több ízben veszélyes helyzetet teremtett. Orth játéka nem elégített ki. Kapcsolásai nem sikerültek s ezért testi erejével próbált érvényesülni. A magyar csapatot ért büntető rúgások kilencven percentje az ő nevéhez fűződött. Zsák a kapuban kevés dolgát jól végezte és több veszélyes labdát védett. A csapat lelke a Szabó, Schaffer, Schlosser, Konrád II. és Nemesből álló csatársor volt. A két szélső, Nemes és Szabó nem sok vizet zavartak, annál eredményesebben játszott a Schaffer, Schlosser, Konrád II. belső trió. Az osztrák csapat leggyengébb része a fedezetsor volt. A védelemben Popovics kolosszális munkát végzett, de a második félidőben az ő energiája is megtört a magyar csatárok folyton megújuló támadásain. A csapat legügyesebb játékosa Himmelberger volt. Egyéni kezdeményezése sokszor veszélyeztette a magyar hálót. A nagyra tartott cseh csatárok játéka nem elégített ki. Wilda és Koreluch bár jól játszottak, nem tudtak megfelelő gólhelyzeteket teremteni. A mérkőzést Rossi stuttgarti bíró vezette kevés hozzáértéssel.