Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon.  Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Siófok a világ legdrágább helye – írta Az Est 1918. június 23-án. Bár a lap nyilvánvalóan túlzott, de rámutatott arra, hogy 1918 nyarán a Monarchia mely részei számítottak a legnépszerűbbnek. Az üdülőhely – a háborús helyzet és az élelmezési nehézségek dacára – telt házzal működött, sokan még abból is hasznot húztak, Tovább...
1918. június 20-án a csendőrök négy munkást öltek meg az állami tulajdonban lévő MÁV Gépgyárban. A tragédia után általános sztrájk bénította meg a fővárost, az ország közlekedését és a vidéki üzemek sokaságát. Károlyi Mihály a kormány lemondását követelte a parlamentben, Tovább...
Pesti Hírlap, 1914
„A madridi lapok jelentése szerint a Spanyolországban röviddel ezelőtt kitört influenzajárványban jelentékeny javulás állott be. Alfonz király már teljesen egészséges. A titokzatos betegség hosszabb ideig tart, mint általában hitték és sokszor halálos kimenetelű” – írta a Pesti Hírlap 1918. június 14-én. A fővárosi újság azonban féligazságokat közölt. Tovább...
„Felényire szállították le a kenyéradagot Bécsben” – ezzel a címmel jelent meg cikk a Pesti Napló 1918. június 18-i számában. Élelmiszer-ellátás terén (is) az összeomlás szélén táncolt az Osztrák-Magyar Monarchia nyugati fele 1918 nyarán. A nyersanyaghiány miatt már kenyér és krumpli sem állt rendelkezésre az osztrák fővárosban, Tovább...
Az első világháború utolsó német offenzívasorozata 1918. március 21-én kezdődött. A német hadvezér, Ludendorff ismétlődő támadásokat intézett az antant csapatai ellen, abban bízva, hogy az amerikaiak tömeges bevetése előtt békére tudja kényszeríteni az angolokat, illetve a franciákat a nyugati fronton. Tovább...
A Népszava 1918. június 15-i száma szerint „a svájci kormány sürgősen be akarja vezetni a légi postaszállítást, amely az antant-országokban oly jól bevált és ez ügyben már folynak a tárgyalások a kormány s a katonai vezetőség között”. A lap szerint Anglia és Hollandia már megegyezett a két ország „légi postaközlekedése ügyében”. Tovább...
A háborús hírek rutinos olvasói 1918-ban már tudhatták, hogy ha egy eseményről egy magyar lap egyetlen cikket vagy cikkecskét hoz le, és címében is csak annyit árul el, hogy olasz, francia vagy angol hivatalos jelentésről van szó, akkor valamilyen baljós hír érkezhetett a frontokról. Nem volt ez másképp 1918. június 16-án sem, Tovább...