„A madridi lapok jelentése szerint a Spanyolországban röviddel ezelőtt kitört influenzajárványban jelentékeny javulás állott be. Alfonz király már teljesen egészséges. A titokzatos betegség hosszabb ideig tart, mint általában hitték és sokszor halálos kimenetelű” – írta a Pesti Hírlap 1918. június 14-én. A fővárosi újság azonban féligazságokat közölt. Az influenzajárványt elsőként Amerikában észlelték, még 1918 márciusában, innen terjedt át Európára. A saját területükön előforduló esetekről azonban sem az antant, sem a központi hatalmak sajtója nem számolt be, ezért az I. világháborúban semleges Spanyolországból érkeztek az első hírek a betegségről – és ezért is nevezték el spanyolnáthának a kórt.
Az 1918-as újságok nem véletlenül hallgattak a járványról, nem véletlenül torzítottak az erről szóló híreken. A katonaság teljes demoralizálódása fenyegetett a világháború utolsó évében amúgy is, és ha kiderült volna, hogy az influenza ennyire ragályos, és hogy korábban nem ismert súlyos szövődményekkel jár, akkor a lövészárkokba és laktanyákba kényszerűen összeterelt közösségek alighanem lázadozni kezdtek volna. (Ráadásul a Monarchiában már így is lázadtak a katonák Judenburgtól Pécsig, Cattarótól Kragujevacig.) Sőt mindehhez még hozzátehetjük: a Pesti Hírlap hírével ellentétben éppen hogy nem tartott hosszú ideig a betegség, hanem rendkívül gyorsan döntötte le a lábukról a megfertőzötteket, és azok akár fél napon belül is menthetetlen állapotba kerülhettek. Igaz, júniusban még nem érte el a csúcsot az áldozatok száma a Monarchia területén. Bécsbe például szeptemberben ért el a fertőzés, a legtöbben októberben betegedtek meg és csak az osztrák fővárosban 6-8 ezer áldozatot követelt a járvány, elsősorban a szövődményként fellépő tüdőgyulladás miatt. Egon Schiele, a híres festő is a járvány áldozata lett 1918. október 31-én.
A Tolnai Világlapja 1927. április 20-i kiadása azt írta a Fölfedezték a spanyolnátha bacilusát című cikkében, hogy „a legutóbbi évek spanyoljárványai több mint 15 millió embert öltek meg, tehát ez az elég ártatlannak látszó járvány nagyobb pusztítást végzett az emberiség soraiban, mint maga a világháború”. Az 1927-es kiadvány szintén félrevezető kissé: a bacilus nyomán sokan baktériumra gyanakodnának a spanyolnátha hátterében, de valójában az influenzát vírus okozza. 1936-ban a Tolnai Világlapja szerint a „spanyolbetegség” addig „háromszor annyi áldozatot követelt, mint a világháború” (bár az nem derült ki pontosan, hogy az egész Föld lakosságára gondol-e a cikkszerző vagy az idézett angol szakértő a saját hazájáról beszél-e). Az mindenesetre kiderült a cikkből: „1918 óta közel húszmillió ember pusztult el spanyolnáthában s a járvány minden évben visszatér a maga súlyos áldozataiért”. (1936-ban azért írtak újból a spanyolnátháról, mert ekkor egy védőoltást fejlesztettek ki Angliában a fertőző kór ellen.)

Felhasznált irodalom:
A spanyolországi járvány enyhülése = Pesti Hírlap, 1918. június 14.
Fölfedezték a spanyolnátha bacillusát = Tolnai Világlapja, 1927. április 20.
Nincs többé spanyolbetegség = Tolnai Világlapja, 1936. január 22.
Wien 1918 Forrás: Wien Geschichte Wiki
Tarján M. Tamás: 1918. március 11. – A spanyolnátha elindul világpusztító útjára

Készítette: Szegő Iván Miklós

Pesti Hírlap, 1918. június 14.
A spanyolországi járvány enyhülése

A madridi lapok jelentése szerint a Spanyolországban röviddel ezelőtt kitört influenzajárványban jelentékeny javulás állott be. Alfonz király már teljesen egészséges. A titokzatos betegség hosszabb ideig tart, mint általában hitték és sokszor halálos kimenetelű.