Siófok a világ legdrágább helye – írta Az Est 1918. június 23-án. Bár a lap nyilvánvalóan túlzott, de rámutatott arra, hogy 1918 nyarán a Monarchia mely részei számítottak a legnépszerűbbnek.
Az üdülőhely – a háborús helyzet és az élelmezési nehézségek dacára – telt házzal működött, sokan még abból is hasznot húztak, hogy a korábban népszerű fürdőhelyek „kiestek” a potenciális pihenőhelyek sorából. Egy részvénytársaság bérelte ki a Balaton parti településen a fürdőtelepet és azt 1917 óta igazgatása alá is vette. A telep nyaralóit, villáit főként osztrák és német családok bérelték ki, már jó előre, de akadtak a vendégek között törökök és bolgárok is, akik a központi hatalmakhoz tartozó másik két államból érkeztek.  A vendégek mégis elsősorban németek voltak, illetve osztrákok, így „a balatoni fürdőhely német szótól [volt] hangos”.
A lap hozzátette: „Még a magyar gyerekek is mind németül beszélnek, mert valamennyi mellé német nevelőnőt fogadtak. Ezt a szép idegenforgalmat annak köszönhetjük, hogy az osztrákok szinte leselkedtek arra, hogy ezt a nyarat Magyarországon jól táplálkozva tölthessék el. Vannak magyarok is a veszprémi partnak e híres pontján. Ezek kevés kivétellel mind hadimilliomosok. Olyanok, akik a háborúban hirtelen meggazdagodnak s akik elbírják a siófoki luxusárakat. A középosztályhoz tartozók nem engedhetik meg maguknak azt a mulatságot, hogy Siófokra menjenek, mert egy ember napi kiadása legalább száz korona.”
Siófok ekkor még Veszprém megyéhez tartozott, Zala vármegye ugyanakkor az északi part döntő részét tudhatta magáénak: Keszthelytől Szigligeten, Révfülöpön át egészen Balatonfüredig „zalai” volt a tó menti terület. Nem véletlenül volt Balatonfüred a reformkori zalai politikusok, így például Deák Ferenc egyik kedvenc fürdőhelye.
De térjünk vissza Siófokra és az ott nyaralókra. Az Est tudósításából kiderült, hogy a középosztály ekkor már nem tudta megfizetni a balatoni nyaralás luxusát, viszont „az osztrákok már kora tavasszal rávetették magukat Siófokra. A legképtelenebb összegeket fizették a bérbeadó villatulajdonosoknak. Két szoba-konyhás lakásért hatezer koronát, három szoba-konyhás lakásért nyolcezer koronát fizettek a szezonra.” Az osztrákok megszervezték az ellátásukat az egész nyárra. A legfontosabb élelmiszereket „hihetetlen áron” előre lefoglalózták. „A tej literjéért például négy-öt-hat koronát fizetnek. A zsír kilójáért hatvan és nyolcvan koronát.” A lap szerint az árfelhajtás „átokszerűen” sújtotta a siófoki tisztviselőket és szegényeket, mert a nyaralók miatt alig jutottak tejhez és zsírhoz. A piacon egy libáért 175-200 koronát kértek, ami elképesztő összegnek számított ekkoriban.
A cikk az 1918 folyamán egyre erősödő, a hadimilliomosok elleni hecceléssel végződött: „Júliusban, augusztusban a vidám hadimilliomosok majd egymás hátán ugrálhatnak a kies Siófokon, ahol a pénzes világ minden kívánságáról gondoskodnak: lesz bár, táncmulatság, koncert, kabaré. Nem ártana, ha a Közélelmezési Hivatal rendészeti osztálya egy kissé megzavarná az árdrágító részvénytársaság által, jórészt árdrágítók számára rendezett mulatságokat.”

Felhasznált irodalom:
T.V.: Siófok a világ legdrágább helye = Az Est, 1918. június 23.

Készítette: Szegő Iván Miklós

Az Est, 1918. június 23.
Siófok a világ legdrágább helye

— Az Est tudósítójától —

A strandjáról és az évenként elcsattanó pofonról híres balatoni fürdőhelynek előkelő pozíciót sikerült kivívnia magának. Talán sehol a világon nem tombol úgy a drágaság, mint a siófoki fürdőtelepen, amelyet tavaly óta egy részvénytársaság bérel és igazgat.
Kezdjük mindenekelőtt azon, hogy a balatoni fürdőhely német szótól hangos. A telep nyaralóit, villáit jó előre kibérelték osztrák és német családok, de akad köztük török és bolgár is. Szóval, minden szövetségesünk alattvalói tekintélyesen képviselve vannak. Még a magyar gyerekek is mind németül beszélnek, mert valamennyi mellé német nevelőnőt fogadtak. Ezt a szép idegenforgalmat annak köszönhetjük, hogy az osztrákok szinte leselkedtek arra, hogy ezt a nyarat Magyarországon jól táplálkozva tölthessék el. Vannak magyarok is a veszprémi partnak e híres pontján. Ezek kevés kivétellel mind hadimilliomosok. Olyanok, akik a háborúban hirtelen meggazdagodtak s akik elbírják a siófoki luxusárakat. A középosztályhoz tartozók nem engedhetik meg maguknak azt a mulatságot, hogy Siófokra menjenek, mert egy ember napi kiadása legalább száz korona.
Az osztrákok már kora tavasszal rávetették magukat Siófokra. A legképtelenebb összegeket fizették a bérbeadó villatulajdonosoknak. Két szoba-konyhás lakásért hatezer koronái, három szoba-konyhás lakásért nyolcezer koronát fizettek a szezonra. A főszolgabíró mindezekről nem szerzett tudomást, mert bizonyára az a szempont vezérelte, hogy hadd fizessenek az idegenek. Arra természetesen már nem gondolt, hogy ez a hazai lakosokat is sújtja, elsősorban azokat, akiknek igazán szükségük lenne üdülésre.
Az osztrák családok ügyesen megszervezték ellátásukat az egész nyárra. Azzal kezdték, hogy a legfontosabb élelmicikkeket lefoglalózzák hihetetlen áron. A tej literjéért például négy-öt-hat koronát fizetnek. A zsír kilójáért hatvan és nyolcvan koronát. Ez az árfelhajtás átokszerűen sújtja a siófoki tisztviselőket és szegényebb lakosságot, mert a nyaralók mohósága következtében alig tudnak tejet és zsírt szerezni. A piacon is ijesztők a viszonyok. Libáért 175-200 koronát kérnek, a cseresznye literjét hat koronáért mérik. És a hatóság részéről nem akad senki, aki az őrületes árszökkenéseket megakadályozná.
A siófoki fürdőtelepet bérlő részvénytársaság sem kíméletesebb. Hoteljeiben a legolcsóbb szobát 15 koronáért adja, de kapható 35 koronás szoba is, illetőleg nem kapható, mert a hadimilliomosok július, augusztus havára mind lefoglalták. A penzió ára szoba nélkül 40 korona, de az igazgatóság minden vendégével közli, hogy a penzió árát előreláthatólag fel fogja emelni 50, sőt 60 koronára. Ezért reggelit, ebédet és vacsorát ad. Külön kell fizetni gyógydíjat, amely hetenként 9 korona.
A részvénytársaság étlapja külön tanulmányozást igényel. A legolcsóbb húsétel 18 korona, a jobbak 20 koronás árral szerepelnek. Minden főzelék 3 korona. Az már aztán nem is fontos, hogy ezek az adagok milyen kicsinyek. A 7,80 koronás menü természetesen nem szerepel az étlapon. A cukrászdában azután egészen megdöbbentők az árak. Gerbeaud igazán szégyellheti magát. Úgynevezett kompiét csokoládé, amely csokoládéból, egy kis darab vajból és dzsemből áll, 6 koronába kerül. Egy decis űrtartalmú pohár tejért három koronát kelleti fizetni — szóval egy liter harminc korona.
A részvénytársaság kapzsiságát legjobban jellemzi, hogy a szűk strandfürdőn, ahol már tavaly is úgy lubickoltak a fürdőzők a homokban, mint a pácolt heringek a hordóban, az idén még több kabint építtetett. Júliusban, augusztusban a vidám hadimilliomosok majd egymás hátán ugrálhatnak a kies Siófokon, ahol a pénzes világ minden kívánságáról gondoskodnak: lesz bár, táncmulatság, koncert, kabaré. Nem ártana, ha a Közélelmezési Hivatal rendészeti osztálya egy kissé megzavarná az árdrágító részvénytársaság által, jórészt árdrágítók számára rendezett mulatságokat.