Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
„Hiram Stevens Maxim professzornak két zseniális találmányt köszönhet a modern kor. A hajsütővasat, valamint az első hatékony, gyakorlatban is használható géppuskát.” Tovább...
A háborús helyzet – szokás szerint – a járványos megbetegedéseket is magával hozta. Már a 19. századi háborúk esetében is az volt a fő tanulság, hogy a betegségekből fakadó veszteségek gyakran jelentősen meghaladják a harctéri áldozatok számát. Tovább...
A kémkedés gyanúja gyakran merült fel olyan személyiségekkel kapcsolatban, akik a hadban álló ellenséges országokban születtek vagy onnan érkeztek, ráadásul kapcsolatban álltak baloldali társadalmi szervezetekkel, személyekkel. Tipikus példa erre özv. Polányi Mihályné Wohl Cecília esete.
Tovább...
Nem csak a békeidőkben, hanem a háborúban is a női kéz erejére apelláltak a társadalom férfitagjai. A hírlapok víziója szerint jóformán minden sarkon kötögető, horgoló és fehérneműt varró nőkkel kellett volna találkozni az utca emberének 1914-ben (és később is). Tovább...
A háborút viselő államok sokféleképpen támaszkodtak saját hátországukra: az adománygyűjtések, hadikölcsön-jegyzések, az önkéntes szolgálatok, a horgoló-mozgalom a társadalom aktivitását mutatják. Tovább...
Az 1914-es fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat egy magyar származású orvosprofesszor, Bárány Róbert kapta. A történet érdekessége, hogy – képletesen szólva – ő volt az utolsó, aki megtudta, milyen elismerésben is részesült. Tovább...
A budapesti Állatkert 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség számára, első igazgatója Xántus János természettudós volt. Megnyitásakor csaknem ötszáz különféle állatot láthatott a közönség, kisebb-nagyobb állatházakban, valamint elkerített, nyílt gyeptereken. Tovább...
