Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Az Országház kupolacsarnokában 1915. április 11-én illusztris társaság gyűlt össze: Tisza István miniszterelnök, a vallás- és közoktatásügyi miniszter (Jankovich Béla), valamint a közös hadügyminiszter (Alexander von Krobatin) mellett Tovább...
Olaszország 1915. májusi hadba lépése az antant hatalmak oldalán – történt mindez mindenekelőtt az Osztrák–Magyar Monarchia elleni területi követelései miatt – akkora sokkot jelentett a központi hatalmak lakossága sorában, hogy az első felindulást követően Tovább...
1915. május 23-án Olaszország hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának. „A háború következményei már hadüzenet előtt mutatkoznak. Olaszország az embertelenségben is követni akarja szövetséges társait és internálni a vele harcban álló államok Olaszországban rekedt alattvalóit.” – írta az előző napi, központi hírek alapján Népszava. Tovább...
„Vannak, kik a háborúval hamar végeznek; barbárságnak, őrületnek, összes kultúránkból való kivetkőződésnek, a haladás sínjeiről való kisiklásnak mondhatják; de érzem – bár ugyancsak nem vagyok a háború barátja –, hogy aki így végez vele, az nem sokat értett meg belőle. Tovább...
A nemzetiségi alapú politikai konfliktusok szinte már maguktól értetődőek voltak az Osztrák–Magyar Monarchiában. A háborút megelőző évek sem szűkölködtek mindebben, a birodalomnak sem a magyar, sem az osztrák részén. A dualista berendezkedés kihívói közt szerepeltek cseh, szerb, horvát pártok és politikusok, akik valamennyien azt szerették volna elérni, hogy a Monarchián belül ők is államisághoz jussanak. Tovább...
10 dkg sajttal egy felnőtt ember napi fehérjeszükségletének 35-45%-a és a napi zsírszükségletének 15-20%-a fedezhető. Ezen túl – könnyű emészthetősége révén – serkentőleg hat a szellemi tevékenységre is. Tovább...
A labdarúgást sem hagyta érintetlenül a háború, itt is elsősorban a sorozások, katonai behívók jelentettek azonnali veszteséget, amit csak bonyolított a bajnokság körüli vita az MTK és a Ferencváros között. Tovább...
