Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
Az 1913 és 1925 között megjelent Az Érdekes Újság című hetilap rendszeresen hozott le szépirodalmi tartalmakat, fotóriportokat is. Szerkesztői közé tartozott Kabos Ede, Simon Vilmos (a Pesti Hírlap haditudósítója), Lengyel István, szerzői között tudhatta többek között Ady Endrét is. Tovább...
Hiába volt az élelmiszerellátást tekintve Berlinnél vagy Bécsnél sokkal kedvezőbb helyzetben a dualizmus korában a világ egyik malomipari központjának számító Budapest, 1915-re már a magyar fővárosban Tovább...
A hús egyre növekvő ára szinte napi témát adott a Népszavának: a sok kritikus, vagy éppen szatirikus hangvételű cikk mellett néha egy-egy pozitív (vagy legalábbis annak beállított) tudósítás is megjelent a húsnemű lehetséges pótlásáról. Ennek szellemében számolt be a lap Tovább...
Magyarország és Ausztria az 1867-es kiegyezéssel egy sajátos – szinte teljesen szimmetrikus – államfelépítményt hozott létre, amelyben mind az osztrák (avagy Lajtán túli – beleértve például a cseh és lengyel tartományokat is), mind a magyar oldalon külön kormány működött, Tovább...
„A kis Portugáliában nem akar helyreállni a rend. Nem hiába vulkanikus a talaja, a népe is olyan, mintha vulkánok tüzéből szállt volna lelkébe a hevesség. Már Manuel király elűzése előtt is állandó volt a forrongás a portugál földön Tovább...
A Pesti Hírlap 1915-ben tét nélküli játékra invitálta olvasóit: a korszak elismert sakknagymestere, Maróczy Géza szerkesztette sakkrovat feladványai gondoskodtak időről-időre a nagyérdemű szórakoztatásáról (és nem utolsósorban agytornájáról). Tovább...
Az első háborús év mérlege Janus-arcú volt. 1915 májusában végre sikerült vereséget mérni az orosz hadseregre és a nyár folyamán lényegében egész Galíciát visszafoglalni. Viszont a háborús erőfeszítés mindinkább érezhető volt a hátországban: Tovább...
