Az első világháborút lezáró békeszerződést 1920. június 4-én írták alá Magyarország képviselői a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban. Az esemény megítélése – ha egyáltalán engedték megítélni – koronként és politikai rendszerenként hektikusan változott itthon. Tovább...
Száz év távlatában nehéz eldönteni, hogy mennyire volt „spontán” az az olvasói levél, amely 1918. december 28-án jelent meg a Népszavában. Arról az olvasói levélről van szó, amit Dr. Újlaki Géza írt, s amelynek címe az volt: „Szabadítsuk föl a »törvénytelen« gyermekeket.” Tovább...
„Az oroszországi Volcsanszkból indult el a Népszava címére egy levelezőlap 1917. szeptember 30-iki dátummal. A lapon boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak hozzátartozóiknak Adámcsik Endre (Felsőbánya), Skolnik Lipót (Dobsina), Kopasz József (Szeged) és Sóki Sándor (Kecskemét). Nem gondolták volna a levélírók, hogy a lap csakugyan megérkezik éppen a karácsonyi ünnepek előtt, 1918-ban” Tovább...
Lapzárta után érkezett a hír a Népszava szerkesztőségébe, így december 29-én szinte csak „kutyafuttában” tudták közölni azt a kormányrendeletet, miszerint a Károlyi Mihály vezette kabinet egy éjjeli minisztertanácson elhatározta, hogy a teljes szesztilalmat visszaállítja szilveszter estéjén, a kávéházak és vendéglők záróráját pedig este 10 órában szabja meg. Tovább...
Az őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihály miniszterelnök uralmáról kevesen tudják, hogy kormányzása idején legalább ezer embert öltek meg 1918 novemberében. A hazatérő hadifoglyok, szökött vagy szabadságolt katonák, illetve a felkelő nép (a korabeli sajtó szerint: csőcselék) óriási pusztítást végzett vidéken, mire a kormány támogatásával nemzetőrség alakult a rendcsinálásra. Tovább...
1915 szeptemberében a Népszava kis hírei közé került be egy szegény varrónő története, aki „törvénytelen”, azaz házasságon kívül született kisgyermekére való hivatkozással jogosulatlanul vette igénybe a hadbavonultak családtagjai számára kiutalható hadisegélyt. Tovább...
1914 őszén, a háború kitörését követően még gyászos híreket lehetett olvasni a budapesti Állatkertről: sorra pusztultak el a fókák, mert a háborús körülmények között a tengeri halszállítmányokat nem tudták számukra biztosítani. Igaz, már akkor szaporodott is az állomány: Tovább...
„A századforduló jellegzetes nőtípusa középosztálybeli. Az arisztokrácia – bár viselkedése mértékadó volt mindenki számára – nyilvános helyen alig mutatkozott, megmaradt saját zárt, internacionális köreiben. Tovább...
Fővárosunk utcái egészen 1722-ig sötétségbe burkolóztak napnyugta után – ekkor rendelte el ugyanis Mária Terézia Pest-Buda utcáinak kivilágítását. Az ekkor használt olajlámpa apró fényt (és némi tájékozódási támpontot) adott az éjszakai járókelőknek Tovább...
A háborús propaganda első perctől kezdve minden eszközt bevetett a háborús lelkesedés felélesztésére és a hazafias érzés fenntartására. A propaganda tipikus jelenségei azonban hamarosan feltűntek egészen más feladattal is, hiszen a lassan felgyűlő elégedetlenség Tovább...
Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a nők helyzete annyit változott az elmúlt száz évben, mint azóta, hogy a matriarchális társadalmat felváltotta a patriarchális társadalmi berendezkedés – csakhogy utaljunk az archaikus nőuralom nyomait bemutató Johann Jakob Bachofen Tovább...
Bulgária 1915 őszi hadba lépésének egyik epizódja volt, hogy az általános mozgósítást elrendelő kormány hazarendelte a Magyarországon élő, hadköteles bolgárokat, így a bolgárkertészeket is. Az 1915-ös év diplomáciai küzdelmeinek sorában Tovább...
